A talán minden eddiginél színvonalasabb és szorosabb versenyben a zsűri hosszas tanácskozást követően tudott csak döntést hozni. Biológus mesterképzés kategóriában az első díjat az ötödéves Walter Fruzsina (témavezetője: Deli Mária, az MTA SZBK Biofizikai Intézet Molekuláris Neurobiológiai Csoport tudományos főmunkatársa) nyerte el. A doktoranduszok közül Szebeni Gábor János harmadéves PhD-hallgató (a 2009. évi harmadik helyezett) bizonyult a legjobbnak (témavezetője: Monostori Éva, az MTA SZBK Genetikai Intézet Limfocita Jelátviteli Csoport tudományos tanácsadója). A két győztesnek a konferencia díszvendége, Orosz László akadémikus, a szegedi Genetikai Tanszék alapítója, a JATE és az ELTE Genetikai Tanszékének egykori tanszékvezető professzora adta át az oklevelet és a díszes vándorserleget.
 |
Walter Fruzsina és Szebeni Gábor a győzteseknek járó vándorserlegekkel. Fotó: Segesvári Csaba
|
Walter Fruzsina a Szegedi Egyetemnek elmondta: lassan két és fél éve dolgozik Deli Máriával. A vér-agy gát sejtes modellezésével foglalkozik. Egy a kemoterápiás készítmények hatását fokozó szert teszteltek, ami a gyógyszerfejlesztés klinikai harmadik fázisában van, s prosztata- és mellrákos betegeknél nagymértékű túlélést eredményezett citosztatikumokkal, egyéb kemoterápiás szerekkel együtt alkalmazva. Ha tovább is sikeres lesz a fejlesztés, a szert az agytumorok kezelésében szeretnék majd hasznosítani. Fruzsina – aki nyert már helyi TDK-t, az OTDK-n pedig különdíjas volt – rövid távú célja, hogy doktoranduszként Szegeden, jelenlegi témavezetőjével folytassa tanulmányait. Régóta feltett szándéka, hogy kutató legyen, s ezért a továbbiakban is mindent megtesz majd.
Szebeni Gábor János, aki 2005 óta dolgozik Monostori Éva csoportjában, harmadik alkalommal vett részt a biológusok Sófi-versenyén. 2007-ben még az „egyetemista” kategóriában lett második, 2009-ben pedig a PhD-sok között harmadik. Most végre a dobogó legfelső fokára léphetett, aminek rendkívüli módon örült. Mint megtudtuk tőle, azt vizsgálja, hogy az úgynevezett mesenchymális őssejtek és az általuk termelt galektin hogyan befolyásolják az emlőrák és a bőrrák fejlődését egérmodellben. Nem véletlen – említi –, hogy a rákkal kapcsolatos kutatás népszerű és felkapott területnek számít a jövő biológusai számára. Ki ne szeretne olyan új mechanizmusokat felismerni, melyeket a gyógyításban fel lehet használni? A nyertes egyébként az év végén vagy jövőre szeretné befejezni PhD-tanulmányait. Ezt követően három évet külföldön (USA vagy EU) töltene, hogy más laboratóriumi környezetben új módszereket ismerjen meg.
A mesterképzésben tanulók közül az ötödéves biológus Balla Gyula (a 2009. évi győztes) a második, míg az ugyancsak végzős Török Nóra a harmadik díjat nyerte; a PhD-hallgatók között Biczó György és Poór Péter végzett még a képzeletbeli dobogón. A legjobban szerepelt hallgatók témavezetőinek munkáját is elismerték: Deli Máriát a Ferenczy Lajos-díjjal, Monostori Évát pedig a Farkas Tibor-díjjal tüntették ki. Az elismeréseket Vígh László akadémikus (MTA SZBK Biokémiai Intézet) adta át a szakembereknek.
Pintér M. Lajos