Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Csörgő Sándor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika nemzetközileg kiemelkedő művelője 2008. február 14-én, életének hatvanegyedik évében elhunyt. Korai, tragikus halála súlyos veszteség a Szegedi Tudományegyetemnek és a magyar matematikának.

Egerfarmoson született 1947. július 16-án, a középiskolát Egerben végezte el. 1970-ben szerzett diplomát egyetemünk matematikus szakán. Tudományos és oktatói pályája a Matematikai Tanszékcsoporthoz, a Bolyai Intézethez kötődik: itt lett gyakornok (1970), tanársegéd (1972), adjunktus (1975) és docens (1978), 1987-ben ide nevezték ki egyetemi tanárnak. Itt doktorált Szőkefalvi-Nagy Bélánál és Tandori Károlynál 1972-ben. A kandidátusi fokozatot A.V. Szkorohod irányításával szerezte meg 1975-ben a Kijevi Állami Egyetemen, 1984-ben lett a matematikai tudomány doktora. Különösen széles kutatói érdeklődése a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika minden fontos ágára kiterjedt. Új kutatási irányokat nyitott, különösen a határeloszlások elméletének és alkalmazásának területén alkotott maradandót. Egy tudományos monográfiát tett közzé, és 163 tudományos cikke jelent meg nemzetközi szaklapokban. A Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben levelező, majd 2007-ben rendes tagjává választotta.

Munkáira eddig kétezer-ötszáznál több hivatkozás született. A leggyakrabban idézett három magyar matematikus egyikeként rákerült a Science Citation Index kitüntető listájára, amelyen összesen hat magyarországi illetőségű tudós található a tudományterületek összességéről. Hatvanöt nemzetközi konferencián volt meghívott előadó, és nyolcvannál több meghívott szemináriumi előadást tartott különböző egyetemeken és kutatóintézetekben itthon és szerte a világon. Számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor, a University of Michigan professzoraként pedig 1990-től 1998-ig Ann Arborban tanított. Erről az állásáról 2000-ben lemondott, s végleg hazatért egyetemünkre.

A sztochasztikus matematikai kutatások iskoláját Csörgő Sándor teremtette meg Szegeden: kutatóként ő foglalkozott itt először valószínűségszámítással és matematikai statisztikával. Tanítványaival együtt hamar nemzetközi hírnevet szerzett a helynek. A Sztochasztika Tanszék vezetőjeként ő dolgozta ki, modernizálta, bővítette és fejlesztette folyamatosan az összes idevágó egyetemi és posztgraduális tantárgy oktatását. Rendkívül szuggesztív, nagy hatású és vonzású tanár volt, aki tehetséges diplomázóit korán kutatópályára tudta állítani. Hat tanítványa nyert OTDK-díjat; négy egyetemi doktori címet, egy kandidátusi fokozatot, négy pedig PhD-fokozatot szerzett.

A tudományos közéletből is aktívan kivette a részét. Nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságában dolgozott, rendszeresen referált folyóiratoknak, bírált  doktori disszertációkat. Több egyetemi és a matematika oktatásával és művelésével kapcsolatos bizottságnak volt tagja. 2005 óta az MTA III. Osztályának elnökhelyetteseként tevékenykedett.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Megkapta a Rényi Kató-emlékdíjat (1970), a Grünwald Géza-emlékdíjat (1974), az Erdős Pál matematikai díjat (1986), az Akadémiai Díjat (1999), a Szele Tibor-emlékérmet (2004), a Mestertanár Aranyérmet (2005) és a Szent-Györgyi Albert-díjat (2005). 2007-ben neki ítélték oda a Szegedért Alapítvány fődíját.

Korai halálával egy nagy ívű tudományos pálya szakadt meg. Teli volt tervekkel. Életének utolsó napjaiig, súlyos betegen is konzultált tanítványaival. Sajnos nem tudja már befejezni elkezdett monográfiáját a szentpétervári paradoxon feloldásáról. Nagy űrt hagy maga után. Hiányozni fog a Bolyai Intézetből színes egyénisége, ízes beszédstílusa, humora, megalkuvást nem tűrő igazságérzete. Bár sikerekben gazdag, kimagasló életműve velünk marad, halála nagy veszteség mindannyiunk számára, akik ismertük, szerettük, és mint a magyar matematikusközösség egyik kiemelkedő nemzetközi képviselőjét tiszteltük.