2022. június 26., vasárnap English version
Archívum  --  2007  --  16. szám - 2007. november 26.  --  Egyetemi élet
Hídépítés címmel szakmai napot tartottak a Budapesti Műszaki Főiskolán. A résztvevők három előadást hallhattak a hidak szerkezetéről, technológiájáról. Az elsőt Domanovszky Sándor tartotta, előadása a dunaújvárosi híd építéséről szólt, majd képeket mutatott a magyarországi hidakról. Moharos István és Szőllősi András „Tésztahídépítés” című előadása a tésztahidak tervezési és kivitelezési tapasztalatait taglalta. A záró előadást Batizi László István a kőröshegyi völgyhídról „Híd és táj” címmel tartotta. Ebből kiderült, hogy mennyi betonra, acélra és megfeszítő munkára volt szükség a híd megépítéséhez.
 
Tudományos konferenciával csatlakozott a Magyar Tudomány Ünnepéhez november 19-én az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszéke. A konferencia Pozder Péter főiskolai docens, tanszékvezető köszöntő szavaival vette kezdetét. Ezt követően a Földrajz Tanszék oktatóinak előadásait hallgathatta meg a szépszámú közönség. Az előadók saját szakterületüket, illetve kutatásaikat mutatták be, ezzel betekintést nyújtva a természetföldrajz és a társadalomföldrajz színes világába. Szó esett többek között az ásvány- és kőzettani kérdésekről, morfometriával és litográfiával kapcsolatos kvantitatív vizsgálati eredményekről, élelmiszer-gazdasági és villamosenergia-ipari kérdésekről, turizmussal kapcsolatos innovációkról és nem utolsósorban a földrajz szakos hallgatók képzésével kapcsolatos módszertani kérdésekről.
 
Doktoranduszkonferenciát szervezett a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma november 21-én. Immár hatodik alkalommal rendezték meg a „A jövő tudósai, a vidék jövője” programot. A rendezvényen közel száz PhD-hallgató számolt be kutatási eredményeiről, tapasztalatairól. A konferencián négy szakterületen végzett kutatásokat ismertettek, és nyolc szekcióban számoltak be tapasztalatokról. Az egyik fő témakör az állattenyésztési tudományok volt. Az interdiszciplináris agrár- és természettudományok mellett szó volt még a társadalom- és agrártudományokról is.
 
Térségi állásbörzét rendezett a győri Széchenyi István Egyetem november 21-én Felső- és Nyugat-Dunántúl végzős egyetemistáinak, főiskolásainak. A megelőző napokban felkészítő tréningeken ismerhették meg a széchenyis hallgatók a sikeres álláskeresés technikáját, s a börzén már élesben is kipróbálhatták megszerzett tudásukat. Az aulában az Audi Hungaria Motor Kft. a Rába Járműipari Holding Nyrt., a Nokia Komárom Kft., a Schaeffler Csoport (LuK, INA, FAG), a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ mellett több mint harminc cég, munkaerő-piaci szervezet mutatkozott be, valamint jelen voltak az álláskeresés eredményes technikáját bemutató cégek is.
 
Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszéke november 20-án bemutatkozó rendezvényt szervezett, elsősorban a kar történelem szakos hallgatóinak. A rendezvényt Tapolczai László, a kar munkatársa nyitotta meg. Elmondta: a Kelet-Európa Története Tanszék sajátos helyzetben van, hiszen a hagyományos történelemoktatásban – amely magyar és egyetemes történelemre osztja fel a történelmet – Kelet-Európa maximum mint valamely nyugati érdekszféra keleti perifériája kerül sorra. Ettől függetlenül történnek olyan események, amelyeknek globális kihatásai vannak; a régió 1.500 éves írott történelme során több ilyennek lehettünk tanúi.
 
Az Európai Úszó Liga (LEN) Oktatási Központja lett a Dunaújvárosi Főiskola (DF). A LEN nemzetközi játékvezető-képzése a napokban startolt, de a tervek szerint kvalifikált edzői és játékosiskolát is együttműködésben létesít a főiskolával a közeljövőben. A Dunaújvárosi Főiskola női vízilabdacsapatának sikereire, oktatási tapasztalataira és infrastruktúrájára alapozva két évvel ezelőtt kereste meg elképzeléseivel az Európai Úszó Liga elnökségét. Az ötven szövetséget magába tömörítő szervezet sportágfejlesztési tervei olyannyira egybevágtak a DF felajánlásával, hogy most megkezdődött az angol nyelvű LEN – Licence Education Center International Water Polo Referees School (LEN-LEC Nemzetközi Vízilabda-játékvezető Iskola) első képzési ciklusa Dunaújvárosban.
 
Több mint egymilliárdos beruházás révén megvalósult a műszaki képzés és innováció egyik legfontosabb eleme a Miskolci Egyetemen, ahol a kor követelményeinek megfelelően újult meg a C/2 jelű műhely és laboratórium épülete. A projekt közvetlen célja és tartalma a Miskolci Egyetem tanulási és oktatási infrastruktúrájának fejlesztése, amit a hallgatói létszám növekedése, a képzési kínálat bővülése, a kontaktórák számának csökkentése, az önálló munka és a képzés hatékonyságának növelése iránti igény, továbbá az egyetem regionális szerepvállalása indokol.
 
Bezár