2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2007  --  16. szám - 2007. november 26.  --  Egyetemi élet
Ipari kapcsolatok napja az SZTE-n
Tavaly után immár második alkalommal rendezte meg a szegedi egyetem az Ipari kapcsolatok napját. Mintegy száz partnercég képviselőit hívta meg a felsőoktatási intézmény november 23-ára a Tanulmányi és Információs Központba, s több mint hatvan vállalkozás képviseltette is magát a plenáris előadásokon, illetve az azokat követő szekcióüléseken. Az SZTE-n belül számos szervezet – a Projektszervezési és K+F Iroda, az Innovációs Igazgatóság, a Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK), a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont, a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont – foglalkozik a kutatási eredmények gondozásával, hasznosításával, menedzselésével. A rendezvény elsősorban az egyetemen folyó ipari kutatások, kutatás-fejlesztési tevékenység bemutatását célozta, illetve közvetlen kapcsolatfelvételi lehetőséget kívánt teremteni a kutatók és az ipari cégek képviselői számára.
A nyitóelőadást Kiricsi Imre, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs rektorhelyettese tartotta, aki kifejtette: az egyetem mindent megtesz ipari kapcsolatainak erősítéséért, hiszen ezek révén válhat igazi húzóerővé a régióban.
A szakmai összejövetelen az alkalmazott kutatások jelentőségéről, illetve a várható jövőbeni tendenciákról is szó esett. Az idei Ipari kapcsolatok napja apropóját nem titkoltan az adta, hogy mivel a nemzeti fejlesztési terv keretében a jövő évtől csak gazdasági társaságok pályázhatnak európai uniós forrásokra, így január 1-jéig a DEAK-nak is gazdasági társasággá kell alakulnia. Kovács Tibor, a DEAK igazgatója a központi előadásban hangsúlyozta: olyan nonprofit, hasznosító vállalkozás jön létre, melynek fő tevékenysége a műszaki kutatás-fejlesztés lesz. A tervek szerint a cégalapítás három ütemben történik, a születésnél az SZTE és az MTA Szegedi Biológiai Központ  bábáskodik – szoros együttműködésben a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványnyal –, majd a következő fél évben az ipari partnerek részesedésének növekedésével párhuzamosan csökken az akadémiai szféra szerepvállalása.
Az öt szekciót is a kooperációs kutatási központ talaján létrehozandó cég majdani üzleti divíziói szerint határozták meg. Kovács Tibortól megtudtuk, ez az öt irány szigorúan megfelel a sokat emlegetett pólustervezési program tudásmoduljainak, s a létrejövő gazdasági társaságot is ennek alapján, a kormányzati stratégiához is alkalmazkodva – Szeged legyen a biotechnológia magyarországi központja – teremtik meg.
Az akadémiai és az ipari szféra képviselői ennek jegyében a piros biotechnológia (egészségügyi technológiák és orvosi eszközök), a fehér biotechnológia (ipari alkalmazások, energetikai és környezetvédelmi technológiák), a zöld biotechnológia (élelmiszer-technológiák, agro-biotechnológia, növénygenomika), az információs és kommunikációs technológiák, valamint az innovációmenedzsment és gazdasági kutatások témakörében cserélhettek eszmét. A rendezvényt az egyetemi kutatócsoportok munkáját, eredményeit bemutató poszterkiállítás egészítette ki.
P. M. L.
Bezár