2022. január 19., szerda English version
Archívum  --  2010  --  5. szám - 2010. március 29.  --  Egyetemi Élet
Klí­ma­vál­to­zás és me­ző­gaz­da­ság Ma­gyar­or­szá­gon
Kon­fe­ren­cia egy si­va­ta­gi ki­rály­ság rész­vé­te­lé­vel
Címkék: Egyetemi Élet
Az agrári­um be­fo­lyá­sa a klí­ma­vál­to­zás­ra meg­kér­dő­je­lez­he­tet­len, hi­szen a vi­lág üveg­ház­ha­tást ki­vál­tó gáz­ki­bo­csá­tá­sa a me­ző­gaz­da­ság­ból is szár­ma­zik, még­pe­dig 13 szá­za­lé­ka, ami meg­egye­zik a köz­le­ke­dés okoz­ta szen­­nye­zés­sel. A ki­bo­csá­tá­sok csök­ken­té­se kulcs­fon­tos­sá­gú, ami a jól meg­vá­lasz­tott ag­ro­tech­ni­ká­val, víz­gaz­dál­ko­dás­sal és nagy szén­tar­tal­mú nö­vény­kul­tú­rák te­le­pí­té­sé­vel ér­he­tő el. Eb­ben fon­tos sze­rep jut az éve­lő kul­tú­rák­nak, va­la­mint az er­dő­gaz­dál­ko­dás­nak mint a leg­na­gyobb kar­bonka­pa­ci­tás­sal ren­del­ke­ző ága­zat­nak.
A la­i­ku­sok szá­má­ra ezek a szak­sza­vak azt je­len­tik, sür­gős vál­to­zás­ra van szük­ség ah­hoz, hogy uno­ká­ink és az ő uno­ká­ik is él­vez­zék a Föld ál­dá­sa­it. Is­mert tény, hogy a me­ző­gaz­da­ság al­kal­mas nagy men­­nyi­sé­gű szén-di­o­xid meg­kö­té­sé­re, mely az ál­la­ti és nö­vé­nyi szö­ve­tek­ben, va­la­mint a ta­laj­ban rak­tá­ro­zó­dik, szer­ves anyag for­má­já­ban. A meg­fe­le­lő­en vá­lasz­tott tech­no­ló­gi­ák­kal az ag­rár­ter­me­lés hoz­zá­já­rul­hat a Föld kar­bon­mér­legének ja­ví­tá­sá­hoz is. Va­la­men­­nyi szak­em­ber és a na­pi hí­rek­ből tá­jé­ko­zó­dó pol­gár sze­rint is lép­ni kell! Ha Ma­gyar­or­szág te­rü­le­tét, klí­ma­tér­képét néz­zük, a leg­sür­ge­tőbb te­en­dők az Al­föld­ön van­nak.
Ép­pen ez mo­ti­vál­ta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Me­ző­gaz­da­sá­gi Ka­rá­nak ok­ta­tó­it, tu­do­má­nyos mun­ka­tár­sa­it, hi­szen a kar a Dél-Alföldön, Hód­me­ző­vá­sár­he­lyen mű­kö­dik, ahol az ag­rár­ok­ta­tás alap­ja­it ép­pen en­nek az in­téz­mény­nek az előd­je rak­ta le 1896-ban. Itt va­ló­ban köz­vet­le­nül le­het ta­pasz­ta­la­tot sze­rez­ni az egy­re aszá­lyo­sabb idő­já­rás kö­vet­kez­mé­nye­i­ről. A szer­ve­zők ezért is ad­ták az áp­ri­lis 22-én a kar épü­le­te­i­ben a te­mes­vá­ri Bá­ná­ti Ag­rár­tu­do­má­nyi Egye­tem­mel kö­zö­sen meg­ren­de­zen­dő nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­nak a „Me­ző­gaz­da­ság és vi­dék a klí­ma­vál­to­zás és a vál­ság szo­rí­tá­sá­ban” cí­met.
A szer­ve­zők elő­ze­tes tá­jé­koz­ta­tá­sa sze­rint a ku­ta­tá­si ered­mé­nyek is­mer­te­té­se, a jö­vő­be­ni ter­vek vá­zo­lá­sa, a le­he­tő­sé­gek fel­tér­ké­pe­zé­se, a ta­pasz­ta­lat­cse­re szán­dé­ká­val ren­de­zen­dő nagy­sza­bá­sú nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­cia a me­ző­gaz­da­ság va­la­men­­nyi ága­za­tát érin­ti. A vad­gaz­dál­ko­dás­tól a spe­ci­á­lis nö­vé­nyek ter­mesz­té­sé­ig vagy a szin­tén ak­tu­á­lis, agrári­u­mot érin­tő vál­ság té­má­já­ban elő­adá­sok­kal ké­szü­lő ma­gyar és kül­föl­di meg­hí­vot­tak szá­ma száz fe­lett van. El­fo­gad­ta a meg­hí­vást pél­dá­ul Ramzi Khalil Sharai­ha, a Jor­dá­ni­ai Egye­tem pro­fes­­szo­ra, aki töb­bek kö­zött az ENSZ Fej­lesz­té­si Prog­ram­já­nak ke­re­tén be­lül az Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok Nem­zet­kö­zi Fej­lesz­té­si Hi­va­ta­lá­val kö­zös pro­jekt­ben ku­tat­ta a szá­raz­ság­tű­rő nö­vé­nyek ter­mesz­té­si le­he­tő­sé­ge­it. Ta­pasz­ta­la­ta­i­ról, ha­zánk te­rü­le­té­re adap­tál­ha­tó ku­ta­tá­si ered­mé­nye­i­ről be­szél majd.
Bezár