Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Köztudottan sok vita övezi az Európai Unió által 2000-ben tíz évre meghirdetett lisszaboni stratégiát, ami az európai integráció világgazdasági versenyképességét hivatott megerősíteni. A folyamat hazai vonatkozásairól egy 2006-os konferencia nyomán főként az SZTE Gazdaságtudományi Karának oktatóiból álló szakértői csapat készített tanulmánykötetet, melyet a SZAB-székházban mutatott be Kovács László uniós biztos a közelmúltban.

Az Európai Bizottság vám- és adóügyi biztosa elmondta, a 2000-ben meghirdetett lisszaboni stratégia célja, hogy az unió 2010-re a világ legversenyképesebb társadalmává váljon. A program félidejében végzett helyzetértékelés alapján azonban az unió lemaradása az USA-val szemben nemhogy csökkent, inkább nőtt. Ezért a döntéshozók a korábbinál kevesebb prioritást jelöltek meg – a gazdasági növekedés erősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint a fenntarthatóságra helyezik a hangsúlyt –, és a korábbinál fontosabb szerepet kapnak a nemzeti programok. Magyarország helyzetének valós értékeléséhez és az előttünk álló feladatok fontosabb feltérképezéséhez járul hozzá a Farkas Beáta, az SZTE GTK egyetemi docense, korábbi dékánja szerkesztette tanulmánykötet – fogalmazott a politikus.

A könyv, amely elkészítésében a téma ismert és elismert szakértői mellett szakmai életútjuk első lépéseinél tartó fiatal kutatók is részt vettek, felvázolja a lisszaboni stratégia tágabb összefüggéseit, illetve világgazdasági dimenzióit, és összefoglaló képet ad a folyamat magyarországi megvalósulásáról. A tanulmányok érintik a  makrogazdasági kérdéseket, a gazdasági növekedés, versenyszabályozás, az innováció és területfejlesztés témáját, körbejárják a humánerőforrás-fejlesztés és -foglalkoztatás, valamint a környezetvédelem helyzetét.