Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Grand Café a tavaszi szünet előtti csütörtök este Gerevich Andrást látta vendégül. A jelenleg a József Attila Kör elnöki tisztségét is betöltő költővel Darabos Enikő beszélgetett. A kultúrát többségében mindig is a pénzes magántőke tartotta el, az állami támogatások emellett inkább háttérbe szorulnak. A JAK is elsősorban ilyen módon próbálja költségvetését kiegészíteni, az elnöki teendők nagy többsége e feladat köré szerveződik. Mivel az egyik legrangosabbnak mondható irodalmi társulás is jobbára csak önfenntartásra képes, felvetődött a kérdés: eszerint haldokolna a művészet? Gerevich nem volt ennyire borúlátó. Mindvégig erőteljesen az általa ismert nyugati példákkal vont párhuzamot a magyar kulturális-irodalmi helyzetet illetően; fél évvel ezelőtt költözött vissza országunkba hosszabb angliai tartózkodást követően.

Elsősorban vallomásos költőnek tartja magát, amennyiben az oppozíció másik része az inkább a szerepjátékokba burkolózó és a nyelvre való reflexiót előtérbe helyező lírai ént jelenti. Ennek ellenére Férfiak című kötetének első ciklusa mégis inkább szerepeket von maga elé, hogy végül könyve utolsó szakaszában kifordítsa a szerep mögötti lírai én igazi valóját. Első kötete, az Átadom a pórázt még nem ennyire merész hangvételű. Több éve filmforgatókönyveket is ír, jobbára ebből él, semmint költészetéből, bár elnöki teendői mellett kevesebb ideje is marad erre. Sajnos fordításait csak pár szóval említette. Sokat beszélt a nyíltan vállalt homoszexualitás kapcsán felvetődött kérdésekről, a nézők kérdései is többségében e témát járták körül irodalmi és irodalomelméleti problémák kapcsán. A felolvasott versek színes palettáját nyújtották sokrétű tematikájának, amely érzékenységével nem annyira a szexualitást, mint inkább a lelki oldalt helyezi előtérbe.