Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Fran­cia ka­to­nák ma­sí­roz­nak a sze­ge­di ut­cá­kon – szá­mos fo­tón lát­ha­tó, hogy a fran­cia haderő tag­jai ba­rát­koz­nak a sze­ge­di­ek­kel. E kü­lön­le­ges ér­té­kű fo­tog­rá­fi­ák is megtekinthetőek a sze­ge­di Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um a „Fran­cia ka­to­nák Sze­ge­den 1918-1920” cí­mű ki­ál­lí­tá­sán.
Sze­ged min­den­nap­ja­it az el­ve­szett első vi­lág­há­bo­rú utá­ni idősza­k­ban, 1918. de­cem­ber végétől fran­cia meg­szál­ló csa­pa­tok ural­ták. A fran­cia had­ve­ze­tés fel­lé­pett a ta­nács­köz­tár­sa­ság he­lyi erőiv­el szem­ben, így Kun Béláék sze­ge­di hí­ve­i­nek mind­ös­­sze öt nap ha­ta­lom ju­tott.
A fran­ci­ák 1920 már­ci­u­sá­ban vo­nul­tak ki Szege­dről. A fran­cia csa­pa­tok je­len­lé­te meg­óv­ta Sze­ge­det a ta­nács­köz­tár­sa­ság vö­rös ter­ror­já­tól, a ro­mán és a szerb meg­szál­lás­tól – ha­bár Új­sze­ge­det hos­­szú ide­ig a szerb haderő tar­tot­ta ka­to­nai ellenőrzés alat­t.
Sze­ged né­pe tud­ta, a fran­ci­ák je­len­lé­te jobb ne­kik, mint­ha ro­mán vagy szerb ura­lom alá ke­rült vol­na a vá­ros. A sze­ge­di­ek szim­pa­ti­zál­tak a fran­cia ka­to­nák­kal. „Na­gyon tisz­tes­ség­tu­dó­an vi­sel­ked­nek a fran­cia köz­ka­to­nák, s ez a vá­ros­ban na­gyon meg­nyug­ta­tó be­nyo­mást tet­t…" – ír­ta a meg­szál­lás ide­jén a he­lyi na­pi­lap.
A meg­szál­lás­ról szó­ló mú­ze­u­mi tár­la­ton a ko­ra­be­li fo­tó­kon kí­vül megtekinthető egy ki­fe­je­zet­ten a fran­cia ka­to­nai ve­ze­tés szá­má­ra ké­szült két­nyel­vű Sze­ged-tér­kép is. A he­lyi pa­rancs­nok­ság e do­ku­men­tum se­gít­sé­gé­vel volt ké­pes át­lát­ni a vá­ros köz­igaz­ga­tá­sát, hét­köz­na­pi éle­tét, te­rü­le­tét.