2020. szeptember 30., szerda English version
Archívum  --  2007  --  2. szám - 2007. február 12.  --  Kultúra
Szemle a 38. Filmszemléről
Január 30. és február 6. között három helyszínen rendezték meg a 38. Magyar Filmszemlét. A rendezvényt (idén először) Fábri Zoltán emlékének ajánlotta a szemleigazgatóság, azzal a nem titkolt céllal, hogy ezt követően minden évben tiszteletüket fejezzék ki a hazai filmművészet egyéniségeinek. Nyitófilmként Sándor Pál Noé című alkotását vetítették.
A filmek bemutatása először 1965-ben még Magyar Játékfilmszemle néven Pécsett kezdődött, ekkor kizárólag fikciós alkotásokat lehetett nevezni. 1983-ban végleg a fővárosba költözött a rendezvény, mely 1989-től a Magyar Filmszemle néven, minden február első hetében zajlik, közvetlenül a Berlinael előtt. Bár nemzeti fesztiválnak minősül, mégis évről évre számos külföldi vendég is részt vesz rajta, akár zsűritagként is. 1986 óta ők adják át a Gene Moskowitz-díjat. Ebben az évben először válogatott előzsűri a nagyjátékfilmek előtt is, továbbá a szerzői filmes fődíj kiegészült a legjobb műfaji alkotásnak járó fődíjjal is.
A filmszemle megnyitóján adták át a 2007-es év Magyar Mozgókép Mestere művészeti díját Herskó János és Szabó István filmrendezőknek, valamint Életműdíjban részesítették Máthé Erzsi színművésznőt, Fakan Balázs dramaturgot és Czigány Tamás dokumentumfilm-rendezőt. A 95 bekerült alkotásból 17 játék-, 39 dokumentum-, 9 tudományos és ismeretterjesztő, valamint 30 kísérleti és kisjátékfilmet mutattak be, továbbá számos alkotást versenyen kívül vetítettek. A nagyszámú dokumentumfilm-vetítések azért is jelentősek, mivel számukra többnyire ez az egyetlen prezentációs lehetőség. A zsűritagok között nemcsak filmtörténészeket, -kritikusokat, -esztétákat, -rendezőket találhattunk, hanem filmforgalmazási szakembert, operatőrt, producert, sőt egy író-festőt is.
A filmszemle legnagyobb sikerét az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója (rendezte: Szász János) könyvelhette el. A Csáth Géza saját naplóját, valamint a film címét is adó másik két szövegét feldolgozó film egyszerre jeleníti meg a drogfüggő orvos és az általa kezelt páciens nézőpontját, illetve kettejük viszonyát. Ez az alkotás érdemelte ki a legjobb rendezői, operatőri, hangmérnöki, továbbá a Gene Moskowitz-díjat (és a Filmhu felelős szerkesztője által közrebocsátott értékelésben a fődíjat, valamint a legjobb producernek és hangért járó elismerést).
Bollók Csaba Iszka utazása című rendezése is „tarolt": elnyerte a legjobb szerzői film díját, továbbá a legjobbnak értékelték a vágó munkáját is. Az Országos Diákzsűri fődíját, a Zöld Hollót is ez az alkotás vitte el. A Filmhu is három kategóriában díjazta saját értékelésében (rendezés, operatőr, vágás). A legjobb műfaji film a Konyec lett (Rohonyi Gábor), a szerző első alkotásaként. A Boldog új élet nyerte el a Simó Sándor elsőfilmes díjat, valamint a filmzenék között is ez bizonyult az legjobbnak.
Szekeres Nikoletta
Bezár