Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Március 7-én a Szegedi Tudományegyetem tavaly elhunyt, iskolateremtő történészprofesszorára, Kristó Gyulára emlékeztek az egyetem Móra Ferenc Kollégiumában. Kristó profeszszor román nyelven, posztumusz megjelent „A korai Erdély” című kötetét a kolléga és barát, Makk Ferenc, Almási Tibor, és Zsoldos Attila mutatták be.
– Kristó Gyula életműve példátlanul szerteágazó: a magyar őstörténet legkorábbi szakaszától egészen a tizedötödik századig terjedt – emelte ki Almási Tibor. Foglalkozott egyebek mellett történeti nyelvészettel, antropológiával, köztörténettel, forráskiadással, de nem feledkezett meg a helytörténetről sem (az ő főszerkesztői munkáját dicséri az öt kötetes „Szeged története"). Különös fontosságú a tudományszervező munkája: a „Korai magyar történeti lexikon" főszerkesztőjeként 170 szerző munkáját fogta össze. Több mint száz kötete, hatszáznál is több tudományos közleménye jelent meg. De Kristó Gyula nemcsak szaktudós volt, hanem az egyetemi közéletben is aktívan részt vállalt: volt többek között rektor, dékán és tanszékvezető is. Munkásságának, életművének egyik fontos részét képezte Erdély korai történetének és középkorának a kutatása. „A korai Erdély" című műve, mely az ezzel kapcsolatos eredményeit összegzi, még életében megjelent magyarul és angolul, s Kristó Gyula halála után románul is (mégpedig Pászka Imre, az SZTE Szociológia Tanszéke munkatársának fordításában).
Miért is fontos, hogy ez a mű román nyelven is napvilágot látott? – tették fel a kérdést az est résztvevői. Először is azért, mert a magyar történetírás hiányossága, hogy nem nagyon publikálja idegen nyelven az eredményeit. Erdély története pedig nemcsak az egyetemes magyar történetírást, hanem  Romániát is érinti. - A román történetírás ráadásul még mindig birkózik azzal a problémával, hogy Erdély Trianon előtti története a magyar történelem része – hangsúlyozta Zsoldos Attila. Alig akad román történész, aki foglalkozna a huszadik század előtti Erdély történetével, továbbra is a magyar történészek végzik az erdélyi középkor kutatását. Kristó Gyula e kötetének román nyelvű kiadása éppen ezért valóban nagy esemény volt keleti szomszédunk tudományos életében. – Kristó professzor határozott szándéka volt a könyv román nyelvű kiadása, hogy a szélesebb, művelt román közvélemény is hozzájuthasson ehhez az összefoglaláshoz – emelte ki Makk Ferenc.
S hogy mit tudnak az utódok kezdeni Kristó Gyula szellemi örökségével? Makk Ferenc szerint elsősorban védeni kell a kezdeményezéseit, így a Szegedi Középkortörténeti Könyvtár sorozatot, a Medievisztikai Kutatócsoportot és a Szegedi Középkorász Műhelyt. Emellett figyelni kell arra, hogyan reagál a román fél az Erdély-kötet megjelenésére. – Nem lesz könnyű, mert előbb-utóbb durva támadások érkezhetnek a román kollégák részéről – vélekedett. A kötet pedig vagy megállja a helyét, s megvédi saját magát, vagy nem. Kristó Gyula mindenesetre ebben a művében is hű maradt történészi ars poeticájához: a rendelkezésre álló teljes forrásanyagot összegyűjtötte, s a forrásokat „beszélteti". Ezért lesz nehéz ezzel a munkájával is vitatkozni.