Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A konferencia megnyitója a Folyosó Galérián egyben egy fotókiállítás megnyitója és egy könyvbemutató is volt. A keskeny folyosón szép számmal gyűlt össze közönség – a konferencia résztvevői, oktatók, hallgatók egyaránt. A Zeneművészeti Kar gregorián együttesének előadásában felcsendülő egyházi dallamok után az esemény házigazdája, Barna Gábor tanszékvezető köszöntötte az egybegyűlteket. Kerny Terézia művészettörténész, a  Magyar Tudományos Akadémia munkatársa nyitotta meg a Köpönyeges Mária-falképek a középkori Magyarországon című fotókiállítást, és mutatta be a hasonló című könyvet.

 

 

„A tárlat rendezőjének célja az volt, hogy megismertesse a nagyközönséggel a magyarországi ikonográfiát, és népszerűsítse is azt. Ezeknek a kulturális értékeknek a megmentésére kell összpontosítanunk, hiszen ha nem figyelünk oda, egy közkincs veszik el” – hallhattuk a megnyitón.

A Köpönyeges Mária összefoglaló ikonográfiai megnevezése azoknak az ábrázolásoknak, ahol Mária hosszú palástban látható, szimbolikusan mintegy átölelve az egyházat. Több száz éves templomok falán lehet felfedezni ezeket a középkori alkotásokat. A kiállítás tematikája ikonográfiai szempontból épül fel, bemutatja: mi a szerepe ezeknek a falképeknek a liturgikus térben. A fényképek, melyeken 14-19. század közötti Mária-képek láthatók, Gombosi Beatrix, Gondos Béla, Kálmán Flóra, Kiss Lóránd, Lángi József, Lővei Pál és Mudrák Attila munkái.

Gombosi Beatrix: Köpönyeges Mária-falképek a középkori Magyarországon című könyvének bemutatójára is most került sor. A szerző, aki szintén jelen volt, a Népművészet Ifjú Mestere címet is elnyerte már kézműves alkotásaival. A Pécsi Tudományegyetemen néprajz, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán pedig művészettörténész szakon végzett, és OTDK-, valamint szakdolgozatának témájának is a köpönyeges Mária-képeket választotta. Számos kis faluba utazott el a középkori Magyarország területén, Köpönyeges Mária-képek után kutatva. Munkásságának gyümölcse most öltött könyv alakjában is formát.

Az első nap délelőtti programja a konferencia megnyitásával, Csernus Sándor dékán és Kiss-Rigó László megyés püspök ünnepélyes szavaival folytatódott, majd el is kezdődtek az előadások. A három nap alatt változatos témájú előadásokból lehetett válogatni: jászsági, vajdasági szakrális kisemlékek, szabadtéri fafeszületek és kiskápolnák a Palócföldön, Lourdes-i Mária-ábrázolások Kunszentmártonban, a térszakralizáció szerepe a radnai, valamint a szeged-alsóvárosi búcsúk vonzáskörzetében, és még sorolhatnánk. Az egyes előadáscsoportokat vita és hozzászólások követték.

A konferencián olyan neves tudósok adtak elő, mint Bartha Elek, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékéről vagy Beszédes Valéria néprajzkutató. A tanácskozás nem csak tudományos előadásokból állt: az első estéjén az alsóvárosi ferences templomban Jáki Sándor Teodóz vezetésével a Győri Bencés Kamarakórus egyházzenei programján lehetett részt venni. A három nap végén, péntek délután Barna Gábor öszszegezte a konferenciát, és köszönt el a résztvevőktől.

A Köpönyeges Mária-képekből készült vándorkiállításnak Szeged volt a második állomása. A tárlat október 20-ig még megtekinthető a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék folyosóján.