2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2009  --  12. szám - 2009. november 23.  --  Kultúra
Mű-terem: Egy vi­lág­pol­gár aján­dé­kai

muteremDicz­falusy Egon Richard ma­gyar szár­ma­zá­sú, de Svéd­or­szág­ban kar­ri­ert be­fu­tott pro­fes­­szor Sze­ged­nek aján­dé­ko­zott gyűj­te­mé­nyé­ből ál­lí­tott ös­­sze ki­ál­lí­tást a Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um. A tár­lat ér­de­kes­sé­ge, hogy szá­mos Ko­lum­busz előt­ti dél-ame­ri­kai tár­gyat is lát­ha­tunk.
A ki­ál­lí­tás két rész­re osz­lik. Az egyik fő­sze­rep­lő­je ma­ga Dicz­falusy Egon, aki­nek meg­is­mer­het­jük élet­tör­té­netét, va­la­mint meg­te­kint­het­jük dip­lo­má­it, ok­le­ve­le­it és em­lék­pla­kett­je­it, a má­si­ké pe­dig a pro­fes­­szor ál­tal fel­aján­lott tár­gyak.
Dicz­falusy 1944-ben vég­zett az ak­ko­ri sze­ge­di egye­tem or­vo­si fa­kul­tá­sán. Nem sok­kal ké­sőbb Svéd­or­szág­ba, a Karolin­s­ka Egye­tem­re ke­rült Szent-Györ­gyi Al­bert aján­lá­sá­val. 1986-ban vo­nult nyug­díj­ba a stock­hol­mi egye­tem­ről, majd ez­után a WHO né­pe­se­dés­po­li­ti­kai szak­ér­tő­je­ként dol­go­zott. Gaz­dag tu­do­má­nyos pá­lyá­ja so­rán szám­ta­lan em­lék­ér­met, ki­tün­te­tést ka­pott, ame­lyek­ből töb­bet is be­mu­tat a tár­lat.
Az aján­dé­ko­zó sze­mé­lye mel­lett a pro­fes­­szor gyűj­te­mé­nyé­ből vá­lo­ga­tott tár­gyak is ér­de­ke­sek. Dicz­falusy szak­mai pá­lyá­ja so­rán gya­kor­ta járt Dél-Ame­ri­ká­ban. Ot­ta­ni elő­adá­sa­it szá­mos prekolom­biánus szob­rocs­ká­val és edén­­nyel ho­no­rál­ták. 2007-ben a pro­fes­­szor aján­dé­ka­ként a SZTE ÁOK dé­ká­ni hi­va­ta­lá­ba ke­rült 56 da­rab kö­zép- és dél-ame­ri­kai ke­rá­mia, ja­de fa­rag­vány és kő­szo­bor. A ki­ál­lí­tás rész­ben eb­ből állt ös­­sze. A gyűj­te­mény tér­ben és idő­ben egy­aránt szé­les in­ter­val­lu­mot ölel fel. A ki­sebb el­szi­ge­telt völgy­kul­tú­rák tár­gyai mel­lett in­ka és ma­ja plasz­ti­kák is fel­tűn­nek (pél­dá­ul egy ma­ja kő­ja­gu­ár). Emel­lett a mú­ze­um­nak aján­dé­ko­zott köny­vek és al­bu­mok kö­zül is töb­bet be­mu­tat a tár­lat. Dicz­falusy Egon a WHO szak­ér­tő­je­ként is szá­mos or­szág­ban meg­for­dult. Az ek­kor ka­pott és vá­sá­rolt tárgy­anyag (tex­ti­lek, ezüs­tök, ke­rá­mi­ák) se­gít­sé­gé­vel szin­tén sok tá­vo­li kul­tú­rá­ba nyer­he­tünk be­te­kin­tést: lát­ha­tó egye­bek mel­lett egy in­di­ai te­rí­tő, egy irá­ni ima­sző­nyeg és több ezüst­ből ké­szült per­zsa kéz­mű­ves ter­mék, va­la­mint két ja­pán jó­kí­ván­ság-te­kercs. A ki­ál­lí­tás 2010. áp­ri­lis 18-ig te­kint­he­tő meg a mú­ze­um ku­po­lá­já­ban.

D. T.

Bezár