Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A rész­ben úti be­szá­mo­ló, más­részt a thai kul­tú­ra és or­vos­lá­si mód­sze­rek be­mu­ta­tá­sát cél­zó elő­adás már azért is ki­emel­ke­dő­en ér­de­kes volt, mert úton-út­fé­len ta­lál­koz­ni le­he­tett – még az él­mény­be­szá­mo­lót hall­gat­va is – a nyu­ga­ti ci­vi­li­zá­ció fel­ne­velt­je­ként gon­dol­ko­dás­mó­dunk ke­le­ti­től el­té­rő sa­já­tos­sá­ga­i­val.

A thai masszázsnál az iz­mok el­la­zí­tá­sa áll a kö­zép­pont­ban. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Thai­föld tör­té­nel­mét a 13. szá­za­dig ve­ze­tik vis­­sza, az ak­kor Szi­ám­nak ne­ve­zett ál­lam 14. szá­zad­ban ki­ala­kult te­rü­le­te nagy­já­ból meg­egye­zik a ma­i­val. A 18. szá­zad­ban a bur­mai had­se­reg rö­vid idő­re át­vet­te a ha­tal­mat, de ez az egyet­len dél­ke­let-ázsi­ai or­szág, amely so­ha nem vált nyu­ga­ti gyar­mat­tá. A Thai­föl­di Ki­rály­ság­ban – mely 1949 óta vi­se­li mai ne­vét – al­kot­má­nyos mo­nar­chia van, mely­ben a ki­rály sze­re­pe a nem­ze­ti iden­ti­tás és egy­ség meg­tes­te­sí­té­se és a thai budd­hiz­mus vé­del­me­zé­se.
A ki­rály tisz­te­le­te – ahogy Már­ton Ibo­lya is el­mond­ta – oly­kor meg­döb­ben­tő mé­re­te­ket ölt. Bár­mer­re is kér­de­zős­köd­jön az em­ber, csak an­­nyit hall: „A ki­rály jó.” A fel­tét­len tisz­te­let el­len­ke­ző­jét nem le­het tet­ten ér­ni, meg­le­pő, de őszin­té­nek tűn­nek – az ural­ko­dó kri­ti­zá­lá­sa vagy ki­gú­nyo­lá­sa szi­go­rú­an bün­te­ten­dő bűn­cse­lek­mény­nek szá­mít.
Az or­szág 95 szá­za­lé­ka budd­his­ta, cso­dá­la­tos sztúpák (budd­his­ta val­lá­si épít­mé­nyek) és gaz­da­gon dí­szí­tett szen­té­lyek ta­lál­ha­tó­ak szer­te az or­szág­ban. En­nek meg­fe­le­lő­en fel­is­mer­he­tő­en el­kü­lö­nül­nek a kí­nai, in­di­ai és thai szob­rok és fest­mé­nyek, mind­há­rom nép más­ként áb­rá­zol­ja Budd­hát és a bód­hiszattvákat. Ahogy Már­ton Ibo­lya el­mond­ta, a val­lá­sos­ság rend­kí­vül erő­tel­jes az or­szág­ban. Nem rit­ka, hogy a fi­a­ta­lok ran­de­vú gya­nánt szen­té­lyek­be lá­to­gat­nak, aho­va fel­aján­lá­so­kat visz­nek a szer­ze­te­sek­nek, ők pe­dig ál­dást kap­nak.
A thai ét­ke­zés is el­té­rő a mi­enk­hez ké­pest. Ke­nyér csak a nyu­ga­ti tu­ris­ták szá­má­ra ké­szül, ők ma­guk riz­­zsel he­lyet­te­sí­tik. Kony­há­juk jel­lem­ző­en fű­sze­res, egyik leg­gya­ko­ribb nö­vé­nyük a ko­ri­an­der, mely­nek jel­leg­ze­tes íze szin­te min­den étel­ben meg­ta­lál­ha­tó. Rend­kí­vül sok ha­lat esz­nek.
A ha­gyo­má­nyos thai mas­­százs alap­ja az in­di­ai jó­ga- és ayurveda-­tanítá­sok­ban rej­lik, a tra­di­ci­o­ná­lis kí­nai or­vos­lás ha­tá­sá­ra ala­kult ki, már a Kr. e. 3. szá­zad­ban al­kal­maz­ták. A gyógy­mód a tel­jes­ség­re tö­rek­szik, nem­csak fi­zi­ká­li­san gyó­gyít, ha­nem lel­ki ha­tá­sa is erő­tel­jes. A thai mas­­százs a test­ben ta­lál­ha­tó ener­gia­pá­lyá­kon (me­ri­di­á­no­kon) ta­lál­ha­tó akup­res­­szú­rás pon­tok ré­vén az élet­ener­gi­át hoz­zák mű­kö­dés­be. Így te­hát el­ső­sor­ban nem az iz­mok el­la­zí­tá­sa áll a kö­zép­pont­ban, ha­nem az egész­ség meg­őr­zé­se, az ener­gia­áram­lás har­mo­ni­kus egyen­sú­lyá­nak lét­re­ho­zá­sa és fenn­tar­tá­sa.
A thai mas­­szá­zsok ru­há­ban tör­tén­nek, a rend­kí­vül prűd thaiok még az aro­ma­ola­jos tí­pust is le­he­tő­leg mi­nél sze­mér­me­seb­ben pró­bál­ják mű­vel­ni. A nyu­ga­ti or­szá­gok­ban eh­hez kap­cso­ló­dó men­de­mon­dák a csi­nos thai lá­nyok egyéb szol­gál­ta­tá­sa­i­ról csak an­­nyi­ban iga­zak, amen­­nyi­ben a pénz­zel ren­del­ke­ző nyu­ga­ti­ak va­ló­ban min­dent meg tud­nak vá­sá­rol­ni a sze­gény­ség­ben élő or­szág­ban. Jel­lem­ző­en azon­ban igen nagy ha­gyo­mán­­nyal ren­del­ke­ző gyó­gyí­tá­si mód­ról van szó. Már­ton Ibo­lya thai mes­te­rek­nél tö­ké­le­te­sí­tet­te tu­dá­sát.
A láb-, thai jó­ga- és thai aro­ma­ola­jos mas­­százs­szol­gál­ta­tá­sok a For­ma 1 Fit­nesz és Tánc­stú­di­ó­ban, il­let­ve az al­só­vá­ro­si sza­lon­ban ve­he­tők igény­be. Már­ton Ibo­lya ezen­fe­lül ok­ta­tás­sal is fog­lal­ko­zik, a fen­ti mas­­szá­zsok mind­egyi­ké­ből fo­lya­ma­to­san in­dul­nak tan­fo­lyam­ok is.

Sze­ke­res Ni­ko­let­ta