
Egyre több kutakodó
Immár ötödik éve egy nap a laikusok is kutakodnak éjszaka, idén szeptember 24-én huszonnégy város negyvenhárom intézményében több mint nyolcszáz programmal várták a tudományok iránt érdeklődőket – így Szegeden kívül Baján, Berettyóújfaluban, Budapesten, Debrecenben, Dunaújvárosban, Egerben, Gödöllőn, Gyöngyösön, Győrben, Kecskeméten, Martonvásáron, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, Pakson, Pécsen, Sárospatakon, Sopronban, Szarvason, Százhalombattán, Székesfehérváron, Szombathelyen és Veszprémben.
Az egyre népszerűbb rendezvénysorozat célja, hogy a műszaki, természet-, orvos-, agrár-, társadalom- és bölcsészettudományban kevésbé jártasak is megismerkedhessenek azokkal a kutatási módszerekkel, kísérletekkel, kérdésekkel és feladatokkal, amelyekkel e területek szakemberei nap mint nap foglalkoznak. A tudományok bemutatása és népszerűsítése láthatóan egyre több érdeklődött vonzott Szegeden, a Szegedi Tudományegyetemen, és a programban részt vevő városok számának növekedése azt bizonyítja, hogy az ország több más pontján is. Idén az eddigi évekhez képest még több kísérlet és gyakorlati bemutató várta a látogatókat, városunkban számos kirándulással és terepgyakorlattal.
Az SZTE által szervezett szegedi programban nagy hangsúlyt kaptak az égi és földi jelenségek. A Kutatók Éjszakájának délelőttjén az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéken időjárással összefüggő égi jelenségekről készült amatőr fotók kiállítása nyílt meg – a közönségszavazás október 1-jéig tart. A Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék különleges földrajzi tájakat mutatott be fotókiállításán, de ezekkel sem merült ki a Földünk feltérképezésére irányuló programok sora. Terepgyakorlat során ugyanis az öthalmi bányában mintavételre és megfigyelésekre adódott lehetőség; a Móra Ferenc Múzeum elől induló kirándulás a szegedi épületek építőanyagait vette górcső alá; a Bajai úti meteorológiai állomás pedig éjszakai programként meteorológiai megfigyeléseket kínált az érdeklődőknek.

|
Nyitott laboratóriumok várták az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján. Fotó: S. Cs.
|
Anatómiánk és egészségügyi kérdések is nagy hangsúlyt kaptak a programsorozatban. Több előadást szenteltek agyunk működésének bemutatására, a TIK aulájában pedig szokásosan életmód-tanácsadáson, különböző szűrővizsgálatokon (többek között vérnyomás-, vércukor- és koleszterinmérésen, illetve emlővizsgálaton) lehetett részt venni. Volt, akit az étkezési tanácsadás vonzott a megfelelő stand elé. Idén is hatalmas népszerűségnek örvendett az öregségi szett kipróbálása, fiatalabb és idősebb kíváncsiskodók élhették át az időskori közlekedés megpróbáltatásait.
A kémikusok és fizikusok is beavattak tudományuk rejtelmeinek egy részébe. Ugyancsak a TIK-ben bemutatták, hogyan lehet rövid impulzusú festéklézert építeni, a JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszékén, a tudósok csarnokában pedig fizikusokkal találkozhattunk, illetve geometriai optikai kísérletekkel tanulmányozhattuk a fény működését. A Bolyai laboratóriumban a gyerekeket igyekezett megnyerni a látványos kémiai kísérletek sorozata; de nyitott fizikai laboratórium is közelebb hozta a sokak számára idegennek ható tudományt.
Fontos szerep jutott azoknak az izgalmas kérdéseknek is, melyek az aranyarányokkal (a természetben és művészetekben egyaránt megjelenő számokkal), a különböző biológiai, fizikai és kémiai folyamatokat uraló számokkal vagy gondolkodtató matematikai feladatokkal foglalkoztak.
Számos előadás témája lett a növényvilág működése: a mérgező-, gyógy- és festőnövények vegyi arzenálja, színezettségük oka vagy éppen a növényi szőrök szerepe – sőt egy mozivászon-kvíz főszereplőivé is váltak. A fogyatékkal élőknek sem kellett lemondaniuk a kutatásba való beavatódásról, az őslénytani Gyűjtemény speciális tárlatvezetést tartott a vakok és gyengénlátók részére.
Szekeres Nikoletta