
|
Az SZTE nappali és levelező tagozaton is indít mesterképzéseket 2011 februárjában. Fotó: S. Cs.
|
Négy évvel ezelőtt állt át a magyar felsőoktatás a többciklusú képzésre, melyben – természetesen az osztatlan képzéseket leszámítva – minden szak kezdetben hat vagy hét szemeszteres alapképzésként indul, majd négyszemeszteres (kivéve a tanárképzést, amely öt féléves, de másoddiplomás változata kétszemeszteres) mesterképzésben folytatódik, folytatódhat. Tavaly azonban nem várt fejlemény történt: az alap-, más néven bachelor képzést kevesen végezték el idejében, így ettől az évtől várták a hazai egyetemek és főiskolák, valamint az oktatási tárca a nagy áttörést, a mesterképzés teljes gőzzel való beindulását.
Mindhiába! Mert ugyan 2010 szerptemberében induló mesterképzésekre többen jelentkeztek, ám az összes támogatott helyet idén sem sikerült kiosztani. Ennek egy jelentős okát Homor Géza, az SZTE oktatási igazgató világítja meg. „Kevés a mesterképzésbe jelentkezők száma a műszaki és a természettudományos területekről, mert egész egyszerűen a hallgatóknak nem érdekük továbbtanulni, ugyanis az alapdiplomával is el tudnak helyezkedni. Semmi különbség nincs az alap- és mesterdiplomák munkaerő-piaci elfogadottsága között. Ha a munkaerő-piaci elvárás eljutna odáig, hogy mesterszakos munkakörben csak a mesterszakos érvényesülhet – mint a bölcsész és a társadalomtudományok területén –, akkor ez nagyban befolyásolná és mozgatná a jelentkezők számát” – így az igazgató.
Nézzük a számokat! Az oktatási tárca még 2006-ban határozott úgy, hogy az államilag finanszírozott bachelor képzésbe bekerült diákok egyharmadát támogatja majd a mesterfokozat megszerzésében. 2006-ban 50 ezer hallgató kezdte az egyetemet államilag finanszírozott nappali és levelező munkarendben. 2009-ben, az első mesterszakos évben a jelentkezettek aránya épphogy elérte az egyharmadot (mintegy 17 ezer fő), felvenni viszont csak a 2006-ban bekerült diáklétszám ötödét (10 ezer fő) sikerült. Az idén az oktatási kormányzat döntése értelmében maximum 19 600 fő kerülhetett az államilag támogatott mesterképzésbe, és bár a tavalyinál nagyobb volt a kereslet, nem sikerült a keretlétszámot feltölteni, mert a jelentkezett 25 ezer diák közül csak 13,5 ezren jutottak be.
S ha már bejutás. A mesterképzésben nincs központosított, egységes felvételi rendszer ellentétben a bachelor képzéssel. Itt az iskolák saját szervezésű alkalmasságit tartanak, tehát ahány helyre jelentkezik valaki, annyi helyen kell felvételiznie. A felvételin a pontszámítás metodikája intézményenként, karonként és szakonként is változhat és éppen ezért a különböző intézmények azonos szakjait egész egyszerűen lehetetlen összehasonlítani. Nem lehet tudni, hol és menyit ér a tudás, mert ugyan mindenhol százpontos skálán súlyoznak, de az alapszakon elért eredményeket máshogyan pontozzák, és a diploma eredményét is más szorzóval szorozzák fel. Egyes felvételiken csak szóbeli vizsgát kell tenni, van, ahol írásban kérnek számot a tudásról vagy jellemző mindkettő, illetve itt-ott elég egy kedves beszélgetés. Ezek után megállapítható: akit valahova alacsonyabb pontszámmal vettek fel, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy oda a gyengébbeket veszik fel, hanem például ott nem osztogatják oly bőkezűen a pontokat.
Végül néhány adat: az SZTE-nek közel 120 akkreditált mesterszakja van. 2009-ben 95, idén 93 indult. Ezekre 2009-ben 3047-en (első helyen 1530-an) jelentkeztek, ebből 1312-en nyertek felvételt. Ezzel szemben 2010-ben 3529-en (első helyen 2252-en) jelentkeztek, 1456-an sikeresen.
Dlusztus T. Imre