Csirik János 1991-től végez egyetemi közéleti tevékenységet: a JATE rektorhelyettesi, majd rektori tisztségét is betöltötte. Dékánként 2005 óta tevékenykedik. „Eléggé mozgalmas időszak volt az utóbbi három év a kar életében” – tekint vissza az elmúlt időszakra, amelybe beletartozott a biológus tanszékcsoport új épületének befejezése, az átköltöztetés és az ennek következményeképpen kialakuló további átrendezések végrehajtása is, mint az Ady téri épület részbeni felszabadítása stb. Mindezek, mondja a dékán, folyamatos odafigyelést igényeltek, csakúgy, mint hivatala kezdetén a bolognai folyamattal járó szakindítások. „Egy hagyományos egyetemi képzést folytató erős karnak kellett a bolognai rendszerben is megtalálnia a helyét. Nagyon érdekes, rengeteg változással járó tizenhét év volt az, ami alatt a felsőoktatás menedzselésében részt vettem” – fejtegeti Csirik János, akinek lassan lejáró dékáni, illetve az MTA Doktori Tanácsában lévő titkári megbízatása mellett még jócskán maradnak országos feladatai: tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság plénumának, elnöke a felsőoktatási szakállamtitkár tanácsadó szerveként működő Nemzeti Bologna Bizottságnak.
 |
Csirik János
(1946) a JATE programtervező matematikus szakán szerzett diplomát 1969-ben. A matematikai tudomány kandidátusa (1977), doktora (1990). 1991 óta egyetemi tanár. 1991-1992-ben a JATE rektorhelyettese, majd 1992-1994 között rektora, 1994-1995-ben a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. 2005. július 1-jétől a TTIK dékánja, emellett jelenleg az MTA Mesterséges Intelligencia Tanszéki Kutatócsoport, valamint a Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék vezetője. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Fotó: Segesvári Csaba
|
„A pályám kezdetén orvosi képek feldolgozásával foglalkoztam. Ebben az időben szorosan együttműködtünk Csernay László professzorral, akitől nagyon sokat tanultam” – mesél a professzor kutatásai kezdeti időszakáról. A nyolcvanas évek közepétől algoritmusok elemzésével foglalkozott, majd visszatért a gyakorlatibb alkalmazásokhoz, a mesterségesintelligencia-kutatásokhoz, azon belül elsősorban a természetes nyelvi problémák számítógépes feldolgozásához.
Az MTA Mesterséges Intelligencia Tanszéki Kutatócsoport Csirik János vezetésével állami pályázatokon keresztül, a számítógépes nyelvészet területén ismert Morphologic nevű céggel, illetve az Akadémia Nyelvtudományi Intézetével létrehozott egy annotált nyelvi adatbázist, amelyet Szeged Korpusznak neveznek. Ez egy olyan nyelvi adatbank, ahol a szövegek mellett az egyes szövegrészekhez tartozó nyelvtani ismeretek is rögzítve vannak – Magyarországon egyedülálló módon. „Ezt a korpuszt információkinyerési célokra, a szövegek értelmezésére alkalmaztuk. Ez a számítógépes nyelvészet egyik legizgalmasabb területe” – fogalmaz a dékán, és még két nagyobb, nemrégiben lezárult projektet említ: egy magyar-angol fordítóprogram, valamint egy „Wordnetnek” nevezett, magyar nyelvre alkalmazott fogalmi háló készítésében is részt vettek.
A mesterséges intelligencia területén nagyon sok dolog vár még kutatásra, hiszen az eddig megszületett megoldások bár hasznos segédeszközöket jelentenek, de a mindennapi életbeli rutinszerű felhasználástól még messze járnak – tudjuk meg Csirik Jánostól. „Erre legjobb példa a nyilvánosan elérhető magyar-angol fordító, amely időnként egészen jó, máskor viszonylag egyszerű mondatoknál is rossz fordításokat ad. A szó szerinti fordítás természetesen a többjelentésű szavak miatt sem kielégítő. Egy elemzőnek meg kell tudni fejteni a mondat szerkezetét, vagyis a magyar kötetlenebb szórendje mellett az azonosított mondatrészek segítségével össze kell raknia a lényegesen kötöttebb szórendű angol mondatot” – magyarázza a professzor.
Csirik János június végén lejáró dékáni megbízatásával felszabaduló energiáit elsősorban a kutatásra és az oktatásra szeretné fordítani. „Az oktatást nagyon hangsúlyosnak érzem. Úgy gondolom, az egyetemi képzésnek is része a nevelés: azzal a magatartással is nevelni próbálunk, amit saját magunk tanúsítunk. Azzal is, ha pontosan, gondos felkészüléssel megtartjuk az óráinkat, és elvárjuk a hallgatóktól, hogy ők is hasonlóképpen teljesítsék a kötelezettségeiket” – vallja.
Arany Mihály