Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Talán akkor nevezhetünk valakit kivételesnek, ha nem csupán szakmai, de emberi értelemben is értéket tud teremteni. A Sófi-pályázat nyerteseivel való beszélgetésből úgy tűnik, a díjak ilyen embereket „találtak meg”.

 

 

 

A csoport egyik bölcsésze, Arany Mihály már tavaly is a díjazottak között szerepelt. Elsősorban osztrák jelenkori irodalommal foglalkozik, kutatásaiban Bombitz Attila vezetésével Christoph Ransmayr regényeit elemzi a valóságábrázolás, a megismerés szempontjából. E témában írt dolgozatával sikerült harmadik helyezést szereznie a tavalyi OTDK-n. Az idei tanévtől kezdve német regényekről is ír kisebb recenziókat, ezenkívül jó ideje oszlopos tagja lapunk, a Szegedi Egyetem szerkesztőségének is.

A másik díjazott bölcsész, Turi Tímea neve többek számára ismerősen csenghet: két verseskötetet és több színdarabot jegyző szerzőről van szó, aki tanulmányai mellett számos lapban – köztük a Szegedi Egyetemben is – rendszeresen publikál. Magyar és kommunikáció szakosként elsősorban a két tudomány közti határterületeket vizsgálja. Tavaly két dolgozattal is indult az OTDK-n, amelyekkel második, illetve harmadik helyezést érdemelt ki. Az elsőben Szív Ernő tárcái alapján azt tanulmányozta, hogyan lehet az eredendően 19. századi műfajt az anakronizmust elkerülve ma is életben tartani, míg másik dolgozata a Nagy Könyv programsorozathoz kapcsolódik: ebben azt vette górcső alá, miként jelenik meg a szépirodalom a televízióban. Mindemellett demonstrátorként kurzusokat is tart a BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékén.

 

 

Divéki Zsolt saját bevallása szerint sokféle tudományterületen vándorolt, amíg rátalált jelenlegi kutatási témáira. Annak idején együtt kezdte el a csillagász és a fizikus szakot, míg végül az utóbbi mellett döntött, és Benedict Mihály témavezetése alatt elméleti fizikával, Földes István irányításával pedig kísérleti fizikával kezdett foglalkozni. Konkrét kutatása a diplorács és az ultrarövid lézerimpulzusok kölcsönhatásához kötődik. „Úgy alakult, hogy mindig határmezsgyén mozogtam. Mindenhol nyertem egy kis betekintést a kutatásokba, és erre próbálok most építeni” – mondja.

„A csillagászat önmagában véve is egy interdiszciplináris tudomány, hiszen egy csillagásznak értenie kell a matematikához, a fizikához, és az informatikához is” – kapcsolódik be az interdiszciplináris diskurzusba a tavaly ugyancsak díjazott Szalai Tamás, aki spektroszkópiával, vagyis színképelemzéssel foglalkozik Vinkó József irányítása mellett. Második helyezett OTDK-dolgozatában eddig nem modellezett érintkező kettős csillagokat írt le, most pedig ugyanilyen típusú csillagok kromoszférikus aktivitását vizsgálja. Emellett otthon, Sopronban csillagászati szabadegyetemet szervez, illetve a Szegedi Csillagvizsgálóban is tart előadásokat és távcsöves bemutatókat.

 

GYŐZTESEK

Az idei ösztöndíjasok: Arany Mihály György (BTK, kommunikáció-német, IV. év), Divéki Zsolt (TTIK, fizikus, V. év), Szabari Margit Veronika (ÁOK, általános orvos, VI. év), Szalai Tamás (TTIK, csillagász, V. év) és Turi Tímea (BTK, magyar-kommunikáció, V. év).

 

 

Valamennyi díjazott a szívből jövő tisztelet hangján beszél az elnyert ösztöndíj szellemiségéről és az alapítóról. Sokat elárul róluk, amit kiemelnek ezzel kapcsolatban. „Ennél az ösztöndíjnál nemcsak az érdekes, hogy néhány szerencsés vagy tehetséges ember pénzösszeghez jut, hanem az is, hogy magának a tudománynak a szerepe is felértékelődik ezáltal, amire óriási szükség van Magyarországon” – véli Tamás.

„Szerintem ennek az egész pályázatnak nem is az a lényege, hogy néhányan megnyerjék, hanem hogy az a hetven ember, aki megpályázta, összetartson valamennyire. Valahol az lehet a cél, hogy jobb legyen az a generáció, amelyik majd egyszer a vezető szerepet fogja betölteni itthon. Jó lenne, ha ez a régi generáció ugyanígy segítené majd a jövőben az újat, vagyis továbbadná azt a tudást és támogatást, amit most kap” – mondja Zsolt, aki amúgy otthon, Zentán rendszeresen tart és szervez ismeretterjesztő előadásokat több diáktársával, tehát már most kiveszi a részét a fiatalabb generáció formálásából.

„Másrészről a közismert ösztöndíjak nagy része elég személytelen – ez az ösztöndíj viszont arra is irányul, hogy közösséget teremtsen. Sófi József kézzelfogható kapcsolat kiépítésére törekszik a pályázókkal, megszólítható, és valóban kíváncsi ránk, számon tartja, hogy melyikünk mivel foglalkozik” – egészíti ki az elhangzottakat Misi.

„Ez tényleg nem a pénzről szól, hanem egyfajta visszaigazolás arról, hogy a munkádnak van értelme, és érdemes azzal foglalkozni, amivel foglalkozol” – összegez Timi.

 

 

A csapat minden tagja doktori képzésre készül a tanulmányok befejeztével. Timi azt tervezi, hogy továbbra is a tárcairodalommal foglalkozik majd, és emellett folytatja az újságírást és a szépírást egyaránt. Zsolt Magyarországon kívül Német- és Franciaországban is megpályázik egy-egy PhD-ösztöndíjat. Meséli, Párizsban éppen a múlt héten volt a meghallgatás, amiről úgy érzi, jól sikerült, bár franciául egyáltalán nem beszél. „Remélem, ki tudok menni, mert Párizs fantasztikus hely.”

Tamás Szegedet célozza meg, de igyekszik majd a három évet megszakítani egy külföldi tanulmányúttal. „Ez egy olyan szakma, ahol különösen fontos, hogy az ember külföldi kapcsolatokkal, tapasztalatokkal legyen felvértezve” – állítja. Egykori témavezetője, Mészáros Szabolcs meghívására volt is már szerencséje eltölteni két hónapot a harvardi egyetemen.

Misi is szeretne Szegeden maradni, és a PhD mellett tovább folytatni az újságírást a Szegedi Egyetemnél. „Ez nagyon fontos nekem, sokat tanultam itt. S bár a német szak most az elsődleges, hangsúlyosnak érzem és szeretem a kommunikációs vonalat is. Igyekszem több lábon állni, aztán meglátjuk, milyen lehetőségek adódnak.”

 

ÖSZTÖNDÍJ

Az SZTE Sófi József Alapítvány célja 2001 óta a legjobb tanulmányi és tudományos összteljesítményt nyújtó, tehetséges egyetemisták anyagi támogatása és erkölcsi elismerése. A pályázat eredetileg csupán biológushallgatóknak szólt, tavaly óta azonban az egyetem minden olyan diákja pályázhat, akinek egy félévre vetített tanulmányi átlaga négy egész felett van az eddig elvégzett szemeszterek tekintetében. Összesen hetven pályázat érkezett be – az alapítvány kuratóriuma szerint a tavalyinál is magasabb színvonalon. Ez az erős mezőny az oka annak, hogy az öt – egyenként kétszázezer forintos – ösztöndíj mellett idén három darab harmincezer forintos különdíjat is odaítélt a kuratórium. Ezek nyertesei: Devosa Iván (JGYPK, egészségtan, V. év, műszaki informatikai mérnökasszisztens, I. év), Baki Gabriella (GYTK,  gyógyszerész, V. év, ÁOK, angol-magyar orvosi szakfordító, V. év), Dékány Kinga (ÁJTK, jogász, V. év).

 

 

Van az idei díjnyertes csapatnak egy ötödik tagja is, aki Erasmus-ösztöndíjasként éppen Grazban folytatja tanulmányait, ezért nem tudott jelen lenni a beszélgetésen. Szabari Margit Veronika, aki tavaly végzett angol egészségtudományi szakfordítóként, s immár ötödik éve vesz részt az Orvosi Informatikai Intézet és a Sebészeti Műtéttani Intézet közös kutatási programjában, tavaly is a díjazottak között szerepelt. A kutatócsoport légzésmechanikai paraméterek segítségével a tüdőtágulatot vizsgálja egérmodellben, ennek a betegségnek a gyógyítására ugyanis még nincs az orvostudomány kezében hatékony terápia. Gitta Hantos Zoltán és Adamicza Ágnes témavezetésével 2005-ben, 2007-ben és 2008-ban is sikeresen szerepelt a helyi TDK-n: kétszer második és egyszer harmadik helyet szerzett. Emellett egy országos szavalóverseny első helyezésével is büszkélkedhet. Jövőre vonatkozó terveiben szintén a PhD szerepel.