Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Klí­ma­ván­dor­lás és víz­konf­lik­tu­sok – Le­het­sé­ges-e a prob­lé­mák ke­ze­lé­se jo­gi esz­kö­zök­kel? cím­mel tar­tott elő­adást szep­tem­ber 28-án Tóth Ju­dit, a SZTE ÁJTK Al­kot­mány­jo­gi Tan­szék­ének egye­te­mi do­cen­se és Majsa Dó­ra, a SZTE ETK EuropeDirect Sze­ged in­for­má­ci­ós as­­szisz­ten­se a SZTE ÁJTK Eu­ró­pa-ta­nul­má­nyok Köz­pont In­teg­rá­ci­ós Klub­já­nak ren­dez­vé­nye­ként.
A kör­nye­ze­ti kény­szer­ván­do­rok azok a sze­mé­lyek, akik a klí­ma­vál­to­zás és/­vagy az elég­te­len ál­la­mi vé­de­lem vagy po­li­ti­kai okok mi­att kény­sze­rül­nek el­hagy­ni or­szá­gu­kat. Szá­muk meg­döb­ben­tő­en nagy, az ENSZ Me­ne­kült­ügyi Fő­biz­tos­sá­ga sze­rint 2008-ban negyvenkét­mil­lióan vol­tak, to­váb­bá kö­rül­be­lül tizenkét­mil­lióan hon­ta­la­nok; és a becs­lé­sek alap­ján a kö­vet­ke­ző öt­ven év­ben szá­muk egy­mil­li­árd­ra is nö­ve­ked­het. A már meg­lé­vő krí­zi­sek mel­lé tár­sul ugyan­is az, hogy az él­he­tő és lak­ha­tó föld­te­rü­le­tek szá­ma egy­re csök­ken, míg az ezt igény­lő la­kos­sá­gé egy­re nö­vek­szik. E prob­lé­má­kat je­len­leg a bel­ső és nem­zet­kö­zi mig­rá­ci­ó­val, ke­ve­sebb ener­gia­fel­hasz­ná­lás­sal, ál­la­mi be­avat­ko­zá­sok­kal, va­la­mint a kény­szer­ván­do­rok­kal kap­cso­la­tos nem­zet­kö­zi konf­lik­tu­sok ke­ze­lé­sé­vel le­het or­vo­sol­ni. Tóth Ju­dit ezen­kí­vül több, nap­ja­ink­ban meg­lé­vő jo­gi esz­közt és ezek al­kal­maz­ha­tó jog­kör­ét is be­mu­tat­ta, va­la­mint a kö­vet­kez­te­té­sek le­vo­ná­sa után to­váb­bi ja­vas­la­to­kat is­mer­te­tett.
Majsa Dó­ra A víz mint a 21. szá­zad ola­ja cí­mű elő­adá­sa ke­vés­bé vett fi­gye­lem­be jo­gi szem­pon­to­kat a víz­ügyi kér­dé­sek tár­gya­lá­sa so­rán, az ál­ta­la el­mon­dott ada­tok és prob­lé­ma­fel­ve­té­sek azon­ban igen­csak fi­gye­lem­re­mél­tó­ak vol­tak. Vé­ges víz­kész­le­te­ink ele­nyé­sző, mint­egy 1 szá­za­lé­ka al­kal­mas em­be­ri fo­gyasz­tás­ra, ezek el­osz­lá­sa azon­ban egyen­lőt­len: az egy fő­re ju­tó ame­ri­kai víz­fo­gyasz­tás – be­le­ért­ve a golf­pá­lyák ivó­víz­zel va­ló lo­cso­lá­sát is – 380 li­ter, míg Föl­dünk leg­sze­gé­nyebb or­szá­ga­i­nak la­ko­sai be kell ér­jék na­pi ki­lenc li­ter­rel. E kér­dés szá­mos te­rü­le­ten há­bo­rús in­dok le­het, nem­csak a szen­­nye­zett­ség, ha­nem a csa­tor­ná­zott­ság bár­mi­lyen for­má­já­nak nél­kü­lö­zé­se és a ví­zért va­ló harc foly­tán is. Bár az 1992-es dub­li­ni kon­fe­ren­cia a vi­zet a gaz­da­sá­gi köz­ja­vak egyik áru­cikk­ének mi­nő­sí­tet­te, a pa­zar­lás mér­té­ke és a sze­gény­ség mi­at­ti víz­hi­ány nem áll össz­hang­ban. Az ENSZ Köz­gyű­lé­se 2010. jú­li­us 26-án el­fo­gad­ta a víz­hez va­ló jog­ról szó­ló ha­tá­ro­za­tot, és rög­zí­tet­te az eh­hez kap­cso­ló­dó tar­tal­mat: azo­kat a jo­go­kat, ame­lyek min­den­kit meg­il­let­nek, a WHO ál­tal na­pi hu­szon­öt li­ter­ben szük­sé­ges­ként meg­ha­tá­ro­zott víz­men­­nyi­ség te­kin­te­té­ben.
Az In­teg­rá­ci­ós Klub kö­vet­ke­ző elő­adá­sa ok­tó­ber 20-án lesz az EU kü­szö­bön ál­ló ma­gyar el­nök­sé­gé­ről.

Sze­ke­res Ni­ko­let­ta