Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Hall­ga­tói ol­dal­ról kö­rül­be­lül 1500 lá­to­ga­tó­ja volt a ren­dez­vény­nek, amely dél­után 5 óra­kor fe­je­ző­dött be. Az ál­lás­bör­ze azt a célt szol­gál­ja, hogy a hall­ga­tók, a friss dip­lo­má­sok és a cé­gek egy­más­ra ta­lál­ja­nak, fel tud­ják ven­ni sze­mé­lye­sen a kap­cso­la­tot. Bí­zom ben­ne, hogy na­gyon sok ön­élet­raj­zot ad­tak le a stan­dok­nál” – mond­ta Ró­zsa Ju­dit, az SZTE Kar­ri­er Iro­da ve­ze­tő­je, a ren­dez­vény fő­szer­ve­ző­je.

Mindenki szeretné megtalálni az „álommelót”, ebben is segítettek az SZTE Karrier Napok. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Az ál­lás­bör­ze reg­gel 9 óra­kor in­dult, ami­kor még hű­en az egye­te­mis­ta lét­hez, pan­gás volt. Eset­leg egy-két szem­fü­le­sebb em­ber­rel ta­lál­koz­hat­tunk, akik tud­ták, ilyen­kor kell jön­ni, hi­szen nincs sok lá­to­ga­tó, nincs tö­meg, és a cé­ges kép­vi­se­lők is fris­seb­bek. Emel­lett az in­gye­nes gra­fo­ló­gi­ai elem­zés­re is van még hely, ha az em­ber kí­ván­csi, mi­lyen sze­mé­lyi­ség­je­gyek ol­vas­ha­tók ki az írá­sá­ból.
No­ha azt nem árt tud­ni, hogy ha egy mun­kál­ta­tó gra­fo­ló­gi­ai elem­zést kér, ál­ta­lá­ban csak két-há­rom tu­laj­don­sá­got vagy ha job­ban tet­szik, kom­pe­ten­ci­át vizs­gál­tat meg. Ilyen pél­dá­ul, hogy va­la­ki men­­nyi­re be­csü­le­tes, nyi­tott vagy men­­nyi­re kom­mu­ni­kál jól. Bár ez utób­bit leg­in­kább egy sze­mé­lyes in­ter­jú ke­re­te­in be­lül le­het le­szűr­ni.
Az idő el­tel­té­vel kez­dett nő­ni a lá­to­ga­tói lét­szám is, 11 órá­ra már si­ke­rült fel­kel­ni­ük az elő­ző es­tét vé­gig­bu­li­zó egye­te­mis­ták­nak is, így on­nan­tól kezd­ve már nem volt üres a tér.
A 25 cég kü­lön­bö­ző te­rü­le­tek­ről ér­ke­zett, per­sze akad­tak kon­ku­rens ki­ál­lí­tók is az ál­lás­bör­zén. Az ér­dek­lő­dők ta­lál­koz­hat­tak nem egy sze­mély­ze­ti szol­gál­ta­tó, ál­lás­köz­ve­tí­tő cég­gel, több in­for­ma­ti­kai és pénz­ügyi szol­gál­ta­tó vál­lal­ko­zás­sal, a mun­ka­ügyi köz­pont és a Nem­ze­ti Pá­lya­in­for­má­ci­ós Köz­pont kép­vi­se­lő­i­vel, sőt még azt is meg­is­mer­het­ték, mi­lyen a dán ok­ta­tá­si rend­szer, és mi­lyen le­he­tő­sé­ge­ik van­nak az ot­ta­ni egye­te­me­ken, és itt az SZTE is kon­ku­rens­re ta­lált.
Be­szél­get­ve a cé­gek kép­vi­se­lő­i­vel ki­de­rült, hogy a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem­ről szá­mos mun­ka­tár­sat vá­lasz­ta­nak, hi­szen na­gyon jó szak­em­be­re­ket ké­pez­nek itt. Ezért is ta­lál­koz­ha­tunk új­ra és új­ra ugyan­azok­kal a ne­vek­kel és kép­vi­se­lők­kel, akik min­dig visz­­sza­jár­nak az SZTE-s ál­lás­bör­zék­re.
Fe­ke­te Do­rot­­tya, a Sie­mens PSE Kft. mar­ke­ting- és kom­mu­ni­ká­ci­ós re­fe­ren­se így nyi­lat­ko­zott: „Elé­ge­det­tek va­gyunk az ál­lás­bör­zé­vel, idő­ben meg­kap­tuk rá a meg­hí­vót, fel tud­tunk ké­szül­ni. Úgy lá­tom, hogy sok  in­for­ma­ti­kai, szá­munk­ra kon­ku­rens cég  is je­len van ál­lás­aján­lat­tal. A Sie­mens PSE Kft. elég sok, az SZTE- n vég­zett kol­lé­gát  fog­lal­koz­tat, a sze­ge­di egye­tem­ről fo­lya­ma­to­san  je­lent­kez­nek hoz­zánk a fel­ké­szült, szá­munk­ra po­ten­ci­á­li­san meg­fe­le­lő hall­ga­tók. Sze­ret­jük  őket, mert jól kép­zet­tek, és fi­a­tal­sá­guk­ból adó­dó­an lel­ke­sek.”
Beszél­get­tünk olyan cé­ges ki­ál­lí­tó­val is, aki en­­nyi­re nem volt meg­elé­ged­ve a lá­to­ga­tott­ság­gal. Péter­fia Zsolt, a PEC Cen­tral Europe kép­vi­se­lő­je még a 11 óra fe­lé meg­in­du­ló „hall­ga­tói áram­lat” el­le­né­re is ke­vés­nek ta­lál­ta az ér­dek­lő­dő­ket. „Ta­vas­­szal töb­ben szok­tak len­ni, ak­kor meg­éri el­jön­ni, mert min­den év­ben ta­lá­lunk olyan je­löl­tet, akit az­tán fel tu­dunk ven­ni, hi­szen kü­lön­ben nem jár­nánk” – mond­ta. ők a cég pro­fil­já­ból adó­dó­an szoft­ver­fej­lesz­tő­ket és mér­nö­kö­ket ke­res­tek.
Éven­te vis­­sza­té­rő prob­lé­ma a böl­csész­kér­dés. „Va­gyis mi­ért men­jek el, ha szá­mom­ra úgy­sincs sem­mi?” Lát­ha­tó­an idén is túl­súly­ban vol­tak az in­for­ma­ti­kai, prog­ra­mo­zói ál­lás­aján­la­tok, de azért a stan­do­kat jár­va be­le­bot­lot­tunk egy-két hu­mán vég­zett­sé­gű és ér­dek­lő­dé­sű hall­ga­tó­ba is. Ér­de­mes meg­néz­ni, hogy aki el­jött, va­jon mit gon­dol er­ről. Vö­rös Dó­ra, az SZTE BTK vég­zett hall­ga­tó­ja idén ka­pott dip­lo­mát kom­mu­ni­ká­ció és tör­té­ne­lem sza­kon. „Egy hó­nap­ja kezd­tem az ál­lás­ke­re­sést. Ne­kem itt konk­ré­tan olyan sok ál­lás­aján­lat ninc­s, de ta­lál­tam olyan stan­do­kat is, ame­lyek­nél in­kább mun­ka­erő-köz­ve­tí­tés­sel fog­lal­koz­nak. Oda pe­dig bár­ki oda­me­het és in­for­má­ci­ó­kat sze­rez­het. Vagy pél­dá­ul itt van a Europe Direc­t, ami na­gyon hasz­nos. Ezért sze­rin­tem meg­éri el­jön­ni a ren­dez­vény­re.”
Az ál­lás­bör­ze szín­vo­na­lá­val ál­ta­lá­ban elé­ge­det­tek a cé­gek és a hall­ga­tók is. A cé­ges vis­­sza­jel­zé­sek­ből vi­szont az de­rül ki, hogy nincs elég hall­ga­tó, és akik el­jön­nek is, fel­ké­szü­let­le­nek.
Így le­het szo­mor­kod­ni azon, hogy nincs ál­lás, hi­szen en­nek ko­moly va­ló­ság­alap­ja van, de e so­rok szer­ző­jé­nek eszé­be jut er­ről egy vicc is. A sze­gény em­ber hó­na­po­kon ke­resz­tül min­den reg­gel ugyan­az­zal az imá­val for­dul Is­ten­hez: „Uram, kér­lek, kér­lek, kér­lek, add, hogy meg­nyer­jem a lot­tó­ötöst!” Ami­re az Úr vé­gül így vá­la­szol: „Drá­ga fi­am! Kér­lek, vég­re ve­gyél már egy lot­tó­szel­vényt!”

Tóth Bog­lár­ka