
Szabó Gábor rektor lapunknak elmondta, különösen értékesnek tartja az elismerést, hiszen csupán öt intézmény – az SZTE mellett az ELTE, a Debreceni, a Semmelweis, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – nyerte el az első ízben kiosztott címet.
A kutatóegyetemi státuszt a kormány azoknak a jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végező felsőoktatási intézményeknek ítélte oda, amelyeken meghatározó a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytatnak.
Szabó Gábor ezért is mondott köszönetet mindazon tudóstársainak, akik teljesítményükkel hozzájárultak a sikerhez. A 21. századi, harmadik generációs egyetem legfontosabb jellemzője az oktatás-kutatás-tudásmegosztás összhangja, melyben a kutatási eredmények beépülnek az oktatási programokba, így biztosítva a korszerű, versenyképes tudást a hallgatóknak. A Szegedi Tudományegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése és célja a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatás művelése, melyet az elmúlt években elnyert kutatási támogatások és publikációk tömege fémjelez. A tavaly elnyert Felsőoktatási Minőségi Díj mellett a kutató-elitegyetemi címmel teljessé vált a szegedi felsőoktatási műhely elismeréseinek sora. Ahogy a professzor fogalmazott, az egyetem valamennyi polgára, köztük a hallgatók is büszkék lehetnek arra, hogy ilyen intézményben dolgozhatnak, tanulhatnak.
A kutatóegyetemi címre pályázó tizenkét felsőoktatási intézményt a kutatási kapacitás, a doktori képzés, a publikációs tevékenység és a K+F bevételek alapján értékelték. Be kellett mutatni az intézményi jövőképet, a tervezett fejlesztési irányokat és a fejlesztések hatását a kutatási eredmények, az innovációk, a kutatáshasznosulás és a humán erőforrások területén. Ki kellett térni a pályázatban a graduális és a posztgraduális oktatás, valamint a kutatók képzésének fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekre is. A kutatóegyetemi minősítést elnyerő öt elitintézmény mellett a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem „kiváló egyetem” miniszteri elismerésben részesült.
A „kutató-elitegyetem” minősítés nem eredményez automatikusan többlettámogatást, csak egyik, bár meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. Az elismerés parlamentbeli átadásával egy időben azonban eredményt hirdettek a felsőoktatási intézmények többlettámogatásáról szóló – uniós forrásokat szétosztó – TÁMOP pályázaton is. Ezen az SZTE hárommilliárd forintot nyert, amelynek egyharmadát az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészkaron működő kutatási műhelyek támogatására, ugyanekkora részét az egyetemen folyó természettudományos és műszaki kutatásokra fordítják. A fennmaradó összegből támogatják a társadalom- és bölcsészettudományi kutatásokat és jelentős eszközbeszerzés is megvalósulhat.
Szabó Gábor hangsúlyozta, a kutatóegyetemek működtetéséhez szükséges többlettámogatás forrása hosszabb távon – a felsőoktatás minőségi fejlesztésének céljával összhangban szükségszerűen átalakítandó – normatív költségvetési finanszírozás kell, hogy legyen. A kutató-elitegyetemek, kiválósági helyek finanszírozásához szükséges források ugyanis nem függhetnek a hallgatói létszám ingadozásától, ezeket előre meghatározott módon, folyamatosan, stratégiai elgondolások mentén kell biztosítani.