Már a római korban is különös jelentőséget tulajdonítottak az épületek első kövének és a mellé helyezett emléktárgyaknak, ezek feladata az volt, hogy őrködjenek a munkafolyamatok fölött, és biztosítsák az épület állagát elkészülte után.
 |
Szabó Gábor rektor helyezte el az épület alapkövét. Fotó: Segesvári Csaba |
A hagyomány napjainkban is tovább él, így a Mérnöki Kar új, a Moszkvai körút 9. szám alatt készülő új épületének alapkövét is ünnepélyes keretek között helyezték el.
A 3300 négyzetméteres oktatási épület a Tudássétány program egyik újabb elemeként épülhet meg. A több mint 7,7 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló projekt részeként már folyik az egyetem központi épületének rekonstrukciója és az SZTE informatikai rendszerének megújítása, s megszépülnek a Dóm tér laboratóriumai is.
Az oktatási épület kivitelezője – a magát szegedi cégnek valló – KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., amely részt vett a Tanulmányi és Információs Központ építésében is.
Szabó Gábor, a SZTE rektora elmondta, a megújuló energiaforrások használata és az alkalmazott innovatív építészeti technológiák például szolgálhatnak majd más beruházásoknál is. A hűtést és a fűtés geotermikus energián alapuló hőszivattyús rendszer biztosítja majd, 100 méter mély hőkutakkal, Szegeden elsőként itt használják a Planibel Tri üvegtechnológiát, az épület és a tetősík ablakok árnyékolása pedig automatizált lesz. Szintén környezetbarát lesz az épület saját mini szolárrendszere és az energiatakarékos ledvilágítás is.
A korszerű megoldások azonban nemcsak a környezetvédelmet szolgálják majd, hanem fontos szerepet töltenek be az oktatásban és a kutatásban is, hiszen a jövő mérnökei helyben ismerkedhetnek meg alkalmazásukkal – tette hozzá a professzor.
GEOTERMIA |
Az épület hűtését és fűtését biztosító környezetbarát és energiatakarékos hőszivattyús rendszerről Kucsora Sándor, a rendszert kivitelező Naturenergy Kft. ügyvezetője elmondta, a telken összesen 24 darab száz méter mélységű lyukat fúrnak, ezekbe helyezik majd el a hőcserélő közeget keringető szondákat. A rendszer teljesítménye meghaladja majd az épület 85 kW-os fűtési igényét, erre azonban azért van szükség, mert a nagy üvegfelületek miatt a tavaszi, nyári és őszi időszak hűtése több energiát igényel. A szondalyukakba – az országban elsőként – monitoringrendszert is telepítenek, amely különböző mélységekben folyamatosan rögzíti a talaj hőmérsékletét. |
Elsősorban a mérnökhallgatók használják majd a gyakorlati képzéssel foglalkozó tanszékek laboratóriumait és oktatási tereit, de minden olyan diák megtalálja majd a helyét itt, aki érdeklődik a műszaki tudományok iránt.
A 920 millió forintba kerülő épület – amely kivitelezésére 750 millió forint uniós támogatást nyert az SZTE – a tervek szerint október végére készül el, s karácsony környékére már birtokba is vehetik az egyetem polgárai.
Franck János