Az egységes Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó Bologna-folyamat elindulásának tizedik évfordulója alakalmából rendezett tanácskozáson a frissen belépett Kazahsztánnal immár negyvenhét csatlakozott ország oktatásának vezetője összegezte az elmúlt évek eredményeit, és fogalmazott meg új irányvonalakat. Az 1999 júniusában elfogadott bolognai nyilatkozat célként nevezte meg a diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítását, az egymásra épülő, kétciklusú oktatási rendszer bevezetését, a hallgatói mobilitást segítő egységes kreditrendszer kialakítását, a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitás segítését, továbbá az európai együttmüködés támogatását a minőségbiztosításban.
 |
Egyre többen mondják, vissza kell térni az egyciklusú tanárképzéshez. Fotó: Segesvári Csaba
|
A jubileumi konferencia zárásaként közreadott Budapest-Bécs Deklaráció megállapította: a Bologna-folyamat révén a felsőoktatás regionális, határokon átnyúló együttmüködésnek korábban nem látott példái alakultak ki Európában, s ez jelentős érdeklődést váltott ki a világ más részein. A miniszterek azonban egyetértettek abban, hogy a képzési szerkezet és a tantervek reformja, a minőségbiztosítás, az elismerés, a mobilitás és a szociális dimenzió eltérő mértékben valósulnak meg. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, a felsőoktatás közfelelősség, s a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet ellenére kiálltak amellett, hogy az intézmények számára biztosítsák a szükséges állami forrásokat. Kijelentették: a felsőoktatás a társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint az innováció motorja. Ezért egyre fontosabb feladat az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, kiemelt figyelmet szentelve az alulreprezentált csoportoknak.
Mivel a független szakértői bizottság rávilágított, hogy a Bologna-folyamat egyes országokban nem megfelelően zajlott, a miniszterek a deklarációban felhívták a figyelmet, hogy nyitottak a hallgatók és oktatók kritikai észrevételeire.
Miközben a konferencia első napján, március 11-én a résztvevők Budapesten tanácskoztak, Bécsben több ezren tüntettek a bolognai folyamat ellen. A megmozdulások motorját a bolognai folyamat ausztriai megvalósításával elégedetlen hallgatók és oktatók jelentették, de külföldiek is részt vettek a demonstráción. Az ünnepi konferencia alkalmából rendezett esti bécsi fogadás némi késéssel kezdődött, mivel tüntetők kisebb csoportjai késő este több helyen akadályozták a forgalmat a belvárosban, a rendezvény helyszíne közelében.
Elégedetlen hangok azonban nem csak az osztrák fővárosban voltak, a tanácskozás nyomán a magyar sajtóban napvilágot látott összeállítások és elemzések is számos problémára világítottak rá. A legkomolyabb gondok a teljes oktatási rendszer szempontjából kulcsszerepet betöltő tanárképzésben jelentkeznek. Egyre több szakmai fórumon hangzik el, vissza kellene térni az pedagógusképzés korábbi osztatlan szerkezetéhez. Ebben a kérdésben egyébként a Szegedi Tudományegyetem rektori posztjára pályázó két jelölt, Szabó Gábor és Wittmann Tibor is egyetértett. Az áprilisi választások után feltehetően kormányt alakító Fidesz felsőoktatással kapcsolatos terveiből is körvonalazódni látszik, a legnagyobb ellenzéki párt szintén ezt a megoldást támogatja.
F. J.