A konferencia megnyitóján Csernus Sándor bölcsészkari dékán köszöntőjében elmondta, a néprajztanszék a BTK egyik legaktívabb egysége, amely nemzetközi szinten is az intézmény jó hírnevét öregbíti.
A megnyitón részt vett Gyulay Endre püspök is, aki 1992-től minden évben személyesen eljött köszönteni a résztvevőket.
„A szakrális néprajzkutatás nagy klasszikusának, Bálint Sándornak az örökségét szerettük volna folytatni, ezért kapta a szegedi vallási néprajzi jelzőt a tudományos tanácskozás” – fogalmazott Barna Gábor tanszékvezető a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola – SZTE Bálint Sándor Valláskutató Intézete és a Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya által rendezett konferencia kapcsán. A tudományos tanácskozás az évek során a vallási néprajzi kutatások egyik legfontosabb intézményévé nőtte ki magát. A tanácskozásra nemcsak hazai vagy Kárpát-medencei magyar kutatókat vártak, hanem a Oroszországtól Hollandiáig, Finnországtól Szerbiáig sok ország képviseltette magát. A „Vallások, határok, kölcsönhatások” címet viselő rendezvény egy jövőre záruló OTKA-pályázaton dolgozó kutatócsoport munkájáról adott számot. Barna Gábor lapunknak elmondta, Magyarországon, de Európában is a történelmi keresztény egyházak mellett az elmúlt évtizedekben az erősen individualizálódott vallási életben megjelentek Európán kívüli vallások is, illetve úgynevezett neopogány mozgalmak. Egyéni színeket öltve feltűnt a „brikolázs” vallásosság is, amelyben mindenki összeválogat bármely vallásból neki tetsző elméletet, gyakorlatot, és így kreál magának egy sajátos hitvilágot. A konferencián néprajzosok, egyháztörténészek, teológusok, szociológusok, valláskutatók, folkloristák is jelen voltak, a hazai történelmi egyházak szinte mindegyike képviseltette magát, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem is, mellyel a 2009-ben megalakult Bálint Sándor Valláskutató Intézetnek jó együttműködése alakult ki.
A konferencia zárónapján a résztvevők köszöntötték a hatvanéves Barna Gábort.
Arany Mihály