2022. június 26., vasárnap English version
Archívum  --  2007  --  16. szám - 2007. november 26.  --  Kultúra
Fellendítheti a hárfaéletet
Rangos zenei eseménynek adott otthont Szeged és a Szegedi Tudományegyetem: az I. Nemzetközi Hárfaversenyt november 13. és 17. között rendezték meg a SZTE Aulájában. A három korcsoport számára meghirdetett versengés mellett a színvonalas kísérőkoncerteken a szélesebb közönség is megbizonyosodhatott arról, hogy a hárfa nem csak szép és különleges, de sokféle zene megszólaltatására is alkalmas élő hangszer.
Szép és nehéz
 
Hárfajáték hangjai töltötték be egy hétig a szegedi egyetem központi épületének termeit: az aulában megrendezett hárfaverseny résztvevői órákig készülhettek, mielőtt színpadra álltak. Ez nemcsak a gyakorlás folyamatossága miatt lehetett fontos, hanem azért is, hogy a versenyen megszólaltatandó hangszert előre kiismerjék. A hárfa hangszere ugyanis amilyen szép és légies hangzású, olyan nehéz és nagy kiterjedésű is – a megfelelő tárgyi feltételek elengedhetetlen fontosságúak egy ilyen megmérettetésen. A verseny így valóban nem jöhetett volna létre egy francia hárfacég támogatása nélkül, amely húsz hárfa Szegedre hozatalát és a pénzdíjak felajánlását jelentette.
 
 
A Népek zenéje koncerten a zsűri tagja, a walesi Elinor Bennett is bemutatta tudását.
Fotó: S. Cs.
 
Sokféle hangzás
 
A verseny ötlete annak művészeti vezetőjétől, Natalia Gorbunovától, a Szegedi Szimfonikus Zenekar hárfaművészétől származott, aki növendékeivel már több világversenyen járt.
„Szinte a nulláról kezdtük el a szervezést” – állítja Szabó Norbert, a verseny koordinátora. „Sok tényező, például az ország, a város mérete, kérdésessé tehette volna a sikerességet.”
A megmérettetés minőségét azonban már az elismert tagokból álló nemzetközi zsűri is garantálta: Milda Agazaryan, az orosz iskola kiváló tanára vagy a Svájcból érkező Irina Zingg mellett Felletár Melinda és Vigh Andrea hárfaművészek, Gyüdi Sándor és Farkas András karmesterek is részt vettek a döntésben. A zsűri két tagjának, a walesi Elinor Bennettnek és a spanyol Zoraida Avilának játékát a nagyközönség is hallhatta az aulában megrendezett Népek zenéje koncerten, amely a hangszer irodalmának sokszínű hagyományait bemutatva jól példázta a hárfa változatos megszólaltathatóságát. Külön színfolt volt az a kísérőkoncert is, amelyen dzsesszzenét szólaltattak meg hárfán.
 
A legjobbak
 
A versenyprogram minden korcsoportjában a szabadon választott műsor mellett külön kijelölt magyar zeneműveket is elő kellett adni, miközben a versenyzők különböző országokból és zenei hagyományokból érkeztek.
„Az a művész, aki nem itt született, nem ebben a kultúrában nevelkedett, nagyon jól el tudja találni az adott zenét” – vallja Szabó Norbert, aki maga is muzsikus. „A leginkább az igazolja ezt, hogy a Járdányi-hárfaverseny különdíját egy amerikai versenyző, Elisabeth Jaxon nyerte meg.”
A versenyzők három korcsoportban mérhették össze erejüket. A legfiatalabbak a 13 év alatti kategóriában indulhattak: itt az első helyen az orosz Klavdya Kushvid és a magyar Olasz Flóra osztozott. A középiskolás korosztályt felölelő második kategóriában az orosz Ksenia Karrask bizonyult a legjobbnak, a zeneakadémisták és a már végzett művészek mezőnyét jelentő 28 év alatti kategóriában pedig a francia Constance Luzzati kapta meg az első díjat. őket és a többi díjazottat november 17-én a TIK-ben megrendezett zárókoncerten lehetett meghallgatni.
„Egy ilyen verseny nem csak a résztvevőinek adhat nagy lendületet, de a szélesebb közönséget is közelebb hozhatja a hárfa zenéjéhez” – összegzett a szervező. „A magyar hárfaéletet, hárfatanulást is fellendíthette ez a nemzetközi megmérettetés. Ezért is tervezzük úgy, hogy három év múlva, 2010-ben lesz a következő.”
T. T.
Bezár