2024. március 29., péntek English version

Archívum  --  2008  --  12. szám - 2008. október 20.  --  Vita
Vita
Az olimpiai szereplésünk sok szakmai vitát váltott ki. Sem idő, sem hely nincs most mindezt felidézni. Beszélgetésünk során Szabó Józseffel (képünkön), az egyetem sportközpontjának igazgatójával azonban mi is komolyan érintettük e témát, mikor a testnevelés és a sporttámogatások helyzetét elemeztük.
2008. október 21.
A magyar küldöttség olimpiai szereplése az ország lehetőségeit tükrözi, ilyen értelemben csalóka lenne válságról beszélni: a legnagyobb baj a fiatalok rendelkezésére álló mozgáslehetőségek mennyisége és minősége terén mutatkozik – véli a KÉSZ Labdarúgó Akadémia Alapítvány kuratóriumi elnöke. Pintyőke Marcell az állam, a magánszektor és a sportolók összefogását sürgeti – például a labdarúgásban.
Miközben a magyar csapat pekingi szereplése kapcsán a nemzeti csalódottság csak igen lassan csillapodik, néhányan már az ennél sötétebb jövőképet is előrevetítették, mely szerint a következő, londoni játékokon még ennyi babér sem terem majd a piros-fehér-zöld színek képviselőinek. A jövendölést fenntartások nélkül elfogadni szigorúan tilos, más kérdés, hogy amennyiben vitatkozni akarnánk, érveléseinket az örök optimizmuson túl egyéb hajtóerő aligha táplálhatná.
2008. október 21.
Mikulán Rita (képünkön) sportorvost minden Csongrád megyei sportoló ismeri. Az SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézetének oktatója már évtizedek óta él a sportolók között, több országos társaság és szervezet tagja. Ha valaki, ő biztosan el tudja igazítani az olvasót a magyar sportegészségügy helyzetéről.
A liberális magyar oktatási rendszer az elmúlt tizennyolc évben minden irányba ment, csak a testnevelés, az egészséges ember irányába nem – ebben látja a magyar sport válságának egyik fő okát Kővári Árpád (képünkön). A szegedi Tisza Volán SC ügyvezető elnöke, a magyar férfi kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya szerint sokkal jobban meg kellene becsülni az utánpótlás- és az élsportban dolgozó szakembereket.
A rendszerváltás hajnalán Kónya Sándor  (képünkön) volt a Szeged SC egyesületi elnöke. Ma ügyvédként praktizál, és a városi sporttanács – amely 22 tagszervezetet foglal magába, és így reprezentálja a város sportmechanizmusát – elnöke. A városi sportbizottság tagjaként is fontos szerepet vállal a támogatások elosztásánál, sportszakmai döntéseknél. Vele beszélgettünk többek között arról, hogy létezik-e mindenki számára elfogadható országos, városi sportkoncepció.
2008. október 21.
Interjúalanyunk Janics Natasa menedzsere, aki élete 46 évéből négy évtizedet töltött a sport közelében. Volt magyar bajnok kenus, a kajak-kenu szövetség alelnöke, a Szegedi Dózsa FC elnökségének tagja, több nemzetközi sportverseny szervezője és szponzora. Csonka Gábor (képünkön) 1998-2000 között Szeged alpolgármestereként visszaszerezte a városnak a Maty-éri sportcentrumot, irányította az újszegedi sportcsarnok átépítését. Ezután a Stadion Invest Rt. elnök-vezérigazgatójaként részt vett három tucat labdarúgó stadion felújításában. A sportban mindenevő: gyakori vendége a barcelonai vagy a milánói stadionoknak, de a Pick Szeged meccseire, a vízilabda-rangadókra is kijár. Egyszóval sportember.
A legeredményesebb magyar női kajakos, az SZTE-s Janics Natasa (képünkön) véleményét is megkérdeztük a pekingi szereplésről, illetve a magyar sport helyzetéről. A klasszis versenyző Bácskapalánkán született, így két ország sportjára is rálátással bír.
2008. október 21.
2008. október 21.
Az SZTE sportért is felelős rektorhelyettese az iskolai sportolási és az utánpótlás-nevelési rendszer tönkretételében látja a hazai sportválság gyökereit. Badó Attila (képünkön) úgy véli, a felsőoktatási intézmények sokat tehetnek az egészségesebb életmódra nevelésért, de az él- és versenysportért is, s a döntéshozóknak éppen ezért több pénzt kellene biztosítaniuk az egyetemi sportra.
Sokan már a pekingi olimpia alatt elkezdték kongatni a vészharangokat, mások azt hangoztatták: a magyar küldöttség szereplése az ország lehetőségeit tükrözi, azaz megfelel a realitásoknak. A közvélemény összességében mégis kudarcként élte meg a 2008-as nyári játékokat.
Bezár